Itt és most elakadtam. Miért biztos az, hogy a zsákos trágya sokkal jobb, mint a műtrágya. Milyen szempontból? Célzott tápanyag utánpótlás?Igazán nem ismerem a zsákos szervestrágyákat, de amennyiben Ivettnek igaza van, hogy száritott kaksi, akkor abban nitrogén nuku. Mondjuk elképzelni sem tudom, hogy az általa emlitett ballasztanyagot hogyan vonják ki belőle is miért. Lehet, hogy a tehenke segge alá zsákot varrnak és azt üritik naponta két alkalommal, nehogy a szalma beszennyezze? Természetesen vannak higtrágya technológiák, ott viszont a vizet kell a zsákból kivonni és az elég macerás és nitrogén veszteséggel jár. Árban elég ütős lehet a zacskós kaksi, de ez mindig attól lóg, hogy milyen célra és mekkora mennyiséget szeretnénk felhasználni. Talajélet szempontjából a szervesanyagtartalom nagyon fontos, egyrészt azért, mert homok jellegű talajokon a könnyen kimosodó nitrogén viszonylag helyben tartható, agyagos talajon pedig az agyag képes a növények számára felvehetetlen állapotban megkötni más makro elemet. Bár hangsúlyoztam, hogy nem vagyok a műtrágyák nagy hive, legfőképpen azért, mert helytelen használat során károkat okozhatunk, de helyes használat mellett károkozás nélkül jobb és sokkal jobb eredményeket tudunk elérni. A tápanyagok bevitelénél azok aránya is nagyon fontos, az egyoldalú bevitellel nem sokat érünk el, ezért a szervestrágya volt anno és talán most is a legjobb megoldás. Pl túlzott nitrogén adagolással még a növény ellenállóképességét is gyengitjük, mig egyes mikroelemek hiánya, hiánybetegséget okoz. Ezért én mindenképpen a házi komposzt készitését javaslom, ha a környéken letermett gombakomposzt jó áron nem szerezhető be. A jó ár, úgy 3000FT/ cca 10 köbméter körül van. Felmerültek ezzel kapcsolatos aggodalmak is, de azok úgy hülyeségek, ahogy vannak. Makro tápanyagtartalma viszonylag csekély, de a helytelenül érlelt, tárolt szerves trágyának is. Ez vastagon a talajba dolgozva és minimális műtrágyával kiegészitve csodákra képes.