A kalászokon látható barna kinövések erős hallucinogén anyagot tartalmaznak.
Az anyarozzsal fertőzött liszt a középkorban rettegett betegséget okozott. Napjainkban hogyan védekezzünk ellene?
Az anyarozs népi elnevezése rozsanya vagy varjúköröm. A kalászos növényeken, főként termesztett kalászosokon, pl. rozson, ritkábban az őszi búzán vagy árpán, valamint más pázsitfű és pálhaféléken élősködő gombafaj téli, áttelelő alakja.
Ez a gombafaj a varjúkörömre emlékeztető, kemény, orsó alakú, fekete vagy sötét ibolyaszínű képződmény, mely a rozsszemek helyén fejlődik a kalászban.
Az anyarozs a nedves, hűvösebb vidékeket kedveli. Igen erős hatású, mérgező alkaloidot tartalmaz, melyek részben a méh izomzatára, részben az erekre hatnak.
Az anyarozs ipari hatóanyag, számos gyógyszerkészítmény alapanyaga.
Az anyarozzsal fertőzött gabonaneműekből készült liszt, kenyér a középkorban súlyos és tömeges járványszerű mérgezések forrása volt, főleg Olaszországban és Franciaországban. A betegséget Szent Antal tüzének nevezték. Általában két formában jelentkezett: görcsös vagy üszkös formában.
A kenyérliszt ellenőrzése nagyon fontos. Napjainkban a rozs nagyüzemi aratásánál megfelelő rostálással az anyarozs elkülöníthető a rozstól. A fertőzött liszt akkor válik veszélyessé, ha legalább 1 % anyarozst tartalmaz.
A mérgezés tünetei: hányás, hányinger, szomjúságérzet, a végtagok hidegek, lilás színűek lesznek. Látás és hallászavar, szédülés, hallucináció, görcsök, várnyomás-emelkedés.
A mérgezettet hánytassuk meg, a testet melegítsük.