Ősszel és télen is látványos a különleges koronaforma.
Nem kell kizárólag egyenesen, felfelé növő ágrendszerrel rendelkező fákban gondolkodnunk, ha fát szeretnénk a kertünkbe: a csüngő, aláomló koronával rendelkező fák is lehetnek nagyon mutatósak, változatos megjelenésűek.
A lógó, csüngő ágakkal rendelkező fák minden kertben különleges dizájn-elemet jelenthetnek, romantikus hangulatot visznek a területre. Ráadásul nem csak virágzáskor, vagy akkor díszítenek, amikor a levelesek az ágak – a különleges koronaforma ősszel és télen is látványos. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a formával rendelkező fák szoliterként, magányosan mutatnak jól, nem simulnak bele az őket körbevevő növényi környezetbe. Mutatós koronájuk csak akkor tud érvényre jutni, ha a növekedését nem akadályozza semmi. Legjobb ezeket a fákat a gyep közepére, vagy a bejárat mellé, az előkertbe ültetni.
Változatos, csüngő koronaformák
Alapvetően kétféle csüngő koronaforma létezik: az első csoportba tartozó fás szárúaknál a vastagabb ágak szabályosan nőnek, míg a vékonyabb ágak túlnyúlnak, bókolnak. Jó példa a himalájai cédrus (Cedrus deodara), vagy a szomorúfűz (Salix alba ‘Tristis’). A második csapatba azok a növények tartoznak, ahol a koronát a csüngő ágak alakítják ki. A katalógusokban vagy növénylistákon ezeket a fákat arról ismerjük meg, hogy a nevük mellett szerepel a ’pendula’, azaz ’csüngő’ utótag. Itt említhetjük például a csüngő kecske fűzet (Salix caprea ‘Pendula’).
Csüngő ágú bokrok és cserjék
Nem csak a fák között találunk ilyen koronájúakat (sokan szeretik ezeket a „szomorú” jelzővel illetni, mintha a fák lógatnák az orrukat...), de a cserjék és a bokrok között is. Említhetjük például a korai nyári orgonát (Buddleja alternifolia). A neve ellenére első látásra nem értjük, hogy ennek a bokornak mi köze az orgonaként ismert növényhez, hiszen eltérő a növekedése, és a virága sem mondható hasonlónak. Közös tulajdonságuk azonban, hogy a nyári orgona is viszonylag igénytelen, és ugyancsak rengeteg pillangót vonzanak a virágai, júniusban.
Ne feledkezzünk meg a korai zanótról sem (Cytisus x praecox): seprűszerű, sűrű hajtásokkal, olyan vékony ágakat fejleszt, amelyek gyakran lógnak. A kedvelt kínai viráglonc (Kolkwitzia amabilis) újabb szép példa a virágos, bokros növekedésű, csüngő növényre.
Csüngő koronák kis kertekbe
A lógó vesszőkkel rendelkező fák gyakran nem olyan terebélyesek, hatalmasak, ezért kisebb kertekbe, előkertekbe is ajánlhatóak. Amennyiben nem olyan nagy a rendelkezésre álló területünk, érdemes például a lassan növő, csüngő koronájú díszcserjét (Prunus subhirtella ‘Pendula’) választanunk. Ez a fa mindössze 4 méter magasra, és kb. ugyanolyan szélesre nő meg. A díszalmának is léteznek csüngő ágú fajtái, például a ’Red Jade’.
A csüngő vöröslevelű bükkfa (Fagus sylvatica ‘Purpurea Pendula’) kompakt formájával és nagyon lassú növekedésével szintén ajánlható a kis helyekre.
A fűzlevelű körte (Pyrus salicifolia) lassan növő, festői fácska. Ha elegendő helyünk van hozzá, akár pergolákat is kialakíthatunk, amelyeknek nem csak hasznukat vesszük a nagy nyári melegben, de tagolják a kertet is.
Csüngő koronák nagyobb kertekbe
A nagyra növő, csüngő lombú fák nem alkalmasak a kisebb kertekbe, keskeny oldalterületekre. Amennyiben elég nagy területtel rendelkezünk, válasszuk bátran a szomorúfűzet (Salix alba ‘Tristis’), amely gyorsan növekszik, és akár a 15 méteres magasságot és szélességet is elérheti. Nagyobb kertekbe nyírfa is ajánlható (Betula pendula ‘Tristis’), amely, szemben a csüngő nyírrel (Betula pendula ‘Youngii’) 4-6 méteresre is megnőhet. Jól mutat tó mellett, vagy szépen karbantartott pázsit szélén.