A fogyókúrázóknak nem árt tudniuk, hogy nem minden zöldség passzol a karcsúsító diétába. Bemutatjuk, hogy melyik növénynek mekkora a szénhidrát-tartalma és mennyi energiát 'nyerünk' elfogyasztásukkal.
Akár az otthoni veteményesből, akár a zöldségesboltból származik: a zöldség az egészséges életmód szimbólumává vált. A gyümölcsökhöz hasonlóan, a zöldségek is sok vitamint, ásványi sót, élelmi rostot, növényi zsírt, fehérjét és nem utolsó sorban szénhidrátokat tartalmaznak. A szénhidrátok szolgáltatják az energiát izmaink és az agy megfelelő működéséhez, azt viszont érdemes tudnunk róluk, hogy a fel nem használt szénhidrát nem távozik szervezetünkből, hanem zsírrá alakulva párnákat képez.
Válogatott zöldségek
Ha zöldségevéssel szeretnénk megtartani (vagy visszanyerni) fiatalos alakunkat, akkor meg kell tanulnunk, melyik zöldség mennyi szénhidrátot tartalmaz. Amelyikben sok van, az nem számít igazán diétásnak. Bár ezzel az szénhidrátmentes-őrülettel számos finom falatot száműzünk asztalunkról. A következőkben három kategóriába osztjuk a zöldségeket, szénhidráttartalmuk alapján.
Egy cső kövér kukorica
A legmagasabb szénhidrát tartalmú zöldség - amelynek a termesztésétől egy fogyókúrázó kertésznek mindenképp óvakodnia kell - az amerikai kedvenc, a csemegekukorica. Senki sem gondolná, hogy egy zsenge cső kukoricában mennyi kalória van! Egy csőben kb. 19 g cukor lapul. A fagyasztott kukoricában pedig 34 g.
Mi a helyzet a paszternákkal?
A pasztináknak is nevezett gyökérzöldségtől a diéta alatt jobb, ha óvakodunk. Egy átlagos pasztinákgyökérben ugyanis majdnem 30 g szénhidrát található. A zsenge borsó sem olyan édes, ha a szénhidrátmennyiségét is figyelembe vesszük. Egy csészényi borsó elfogyasztásával máris 34 g szénhidráttal gazdagodtunk.
A burgonya zöldség vagy inkább köret?
A püré, a tört krumpli, a sült krumpli vagy akár a csipkés szélű csipsz, sőt a burgonya minden formája szénhidrátbombának számít. Egy krumpliszem tömegének egyötöde cukor. Ha megsütjük, az arány 50% fölé növekszik.
A hagyma egészséges, de hizlal
Ha a hagyma vagy fokhagyma szerelmesei vagyunk, ezt a bekezdést el se olvassuk, különben sírva fakadunk! Egy kisebb fej hagyma 16 gramm szénhidrátot tartalmaz. De csak a szénhidrát tartalma miatt ne űzzük asztalunkról ezeket a jótékony hatású, hazánkban is igen kedvelt fűszernövényeket. Ugyanis rendszeres fogyasztásuk csökkenti a magas vérnyomást és a koleszterinszintet, továbbá fokozza az anyagcsere működését. A régi közmondás is úgy tartja, hogy minden napra 2 gerezd fokhagyma (meg három alma) és ez az orvost a háztól távol tartja. Ha esetleg a fokhagyma szaga rettent vissza rendszeres fogyasztásától, akkor próbálkozzunk párolt változatával, úgy már nem olyan vészes.
Tök sok szénhidrát
Ha csak a szénhidrátokat tartjuk szem előtt, jobb ha tartózkodunk a jóízű, édes sütőtök fogyasztásától. Bár ki mondana le erről a hűvös teleken is fogyasztható, mézédes és rendkívül ízletes, vitamindús táplálékról! Nem is kell teljesen megtagadnunk magunktól a tök élvezetét, azonban a mértékletesség nagyon fontos.
Minden fogyókúrázó kertész számára lenne egy tippünk: még ha imádjuk is ezeket a zöldségeket, ne ültessünk kertünkbe, mert így nem kényszerülünk a termény elfogyasztására sem. Inkább menjünk ki a piacra, s ha már nagyon erős vágyat érzünk egy "bűnös" zöldség után, akkor vegyünk belől egy keveset, attól még nem fog összedőlni a világ.
Szénhidrátparadicsom
A bab és a paradicsom a közepes szénhidráttartalmú zöldségek közé tartoznak. A paradicsom különösen rafinált: 100 g paradicsom 4 g szénhidrátot tartalmaz, de amennyiben megszárítjuk, ez a szám felmehet 17 g-ra is. A paradicsompürében pedig már 20 g cukorféleség van.
Nézzük tovább: együnk padlizsánt, brokkolit és karfiolt! Már csak 4-6%-ot tesznek ki a nem kívánatos vegyületek. A sárgarépával vigyázzunk, mert az édes! Nyári napsütésben azonban ajánlott a sárgarépa fogyasztása, ugyanis ha nyaralni készülünk és előtte egy pár nappal elrágunk néhány répát, máris sokkal jobban barnulunk: a benne található vitaminok elősegítik a fokozatos lesülést.
Minél édesebb, annál cukrosabb
Az elmondottak alapján könnyen észrevehettük, hogy minél édesebb egy zöldség, annál több szénhidrátot - tehát cukrot - tartalmaz. De ez nem jelenti azt, hogy ne fogyasszuk őket. Például a paradicsom likopintartalma erős antioxidáns hatású és ezáltal segít kiüríteni szervezetünkből a káros anyagokat. A brokkoli fogyasztásától pedig - a brokkolitermesztők szerint - okosabbak leszünk!
Végül nézzük a legelszántabb fogyókúrásoknak való zöldségeket: legtöbbjükre igaz, hogy nem fejlesztenek virágzatot, tányérunkra levél formájában kerülnek.
Ezek a következők: fejes saláta, jégsaláta, sóska, spenót. Azonban ezekkel sem árt mértéket tartanunk, mert levelikben felhalmozódhat a nitrát. De vashiány esetén, hetente legalább egyszer együnk spenótot, Popeye is ettől erősödött meg!
Megehetünk 100 g-nyi, azaz egy egész köteg retket, akkor is csak 3 g cukrot fogyasztottunk, vagy fél tucat spárga hajtást, és akkor is 5 g alatt maradt a szénhidrát-bevitelünk. Az uborka kevesebb mint 1 g-ot tartalmaz. Végül ne feledkezzünk meg a különböző csírákról sem, amelyek nagyon hasznosak, s bonyolult kalóriaszámításainkban csupán elhanyagolható tételt jelentenek.
Most pedig lássuk mit mutatnak a számok!
|
Magas szénhidráttartalmú zöldségek: (100 g zöldségben) |
||
|
Szénhidrát |
kcal |
|
| Kukorica | 23,6 | 127 |
| Burgonya | 20 | 92 |
| Sült burgonya | 53 | 430 |
| Fokhagyma | 26,3 | 133 |
| Sütőtök | 16,5 | 77 |
| Zöldborsó | 14 | 88 |
|
Közepes szénhidráttartalmú zöldségek |
||
| Vöröshagyma | 8,3 | 39 |
| Sárgarépa | 8,1 | 35 |
| Karalábé | 6,9 | 38 |
| Zöldbab | 6,8 | 40 |
| Olívabogyó | 6,5 | 222 |
| Laskagomba | 6,0 | 42 |
| Káposzta | 5,7 | 31 |
| Cukkini | 5,3 | 30 |
|
Alacsony szénhidráttartalmú zöldségek |
||
| Zöldpaprika | 3 | 20 |
| Sóska | 2,3 | 23 |
| Retek | 2,2 | 15 |
| Brokkoli | 2,1 | 24 |
| Fejes saláta | 2 | 16 |
| Spenót | 1,8 | 18 |
| Spárga | 1,8 | 16 |
| Kígyóuborka | 1,7 | 11 |