A kertekbe és idén már a konyhai fűszerekbe is betolakodó csattanó maszlag az egyik legerősebben mérgező növény.
Gyógynövényből mérgező gyomnövény
2018. tavaszán csattanó maszlaggal szennyezett fűszerkömény-tételeket hívott vissza a magyar élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. A csattanó maszlag tropán alkaloidokat (pl. atropin, hioszciamin, szkopolamin) tartalmazó, mérgező gyomnövény, fogyasztása azonnali panaszokat okoz. A NÉBIH javasolja, hogy az alábbi tünetek jelentkezése esetén haladéktalanul forduljunk orvoshoz: pupillatágulás, látási zavarok, szájszárazság, légszomj, gyengeség, kimerültség, szomjúság, szédülés.
A csattanó maszlag (Datura stramonium) a burgonyafélék családjába tartozó lágyszárú növény, a trópusi Amerikából származik, nálunk csak a beérett magvai élik túl a telet. Felmerült, hogy esetleg már Kolumbusz előtt érkezett Eurázsiába, mert az ókori leírások is beszámolnak ilyen típusú növényekről. A bizonytalanságot az okozza, hogy a növénycsalád számos hasonló és mérgező tagja honos Európában és Ázsiában, a régi szövegek nem adnak biztos támpontot. A maszlag szó eredetileg mérgezőt és a korábban legismertebb mérgező növényt, a nadragulyát (Atropa bella-donna) jelentette. A maszlag mai átvitt értelme az üres szöveggel való kábítás. A növény viszont nem csak kábít, veszélyes méreg, néha halálos.
A csattanó maszlag minden része ősi kábítószer; a gyökerét rágták, a nagy puha leveleit szárítva és szivarrá sodorva elfüstölték, főzve vagy teává áztatva megitták, a magvai a legmérgezőbbek. Ennél hasznosabb alkalmazása volt régi idők műtéteinek érzéstelenítőjeként, például az eltört csontok összeillesztésével járó fájdalom elviselésére. Az 1960-as években még megbecsült asztma gyógyszer és alapanyag forrás, amint a magyar és a jugoszláv gyógynövény ismertető bélyegek bizonyítják.
Azóta rájöttek, hogy némely állítólagos hatása tudományosan nem bizonyítható, más esetekben a hatásos és a mérgező dózis nem válik el eléggé, ami a modern szintetikus gyógyszereknél is kizáró vagy korlátozó ok szokott lenni. A csattanó maszlag így gyógynövényből gyomnövény lett, de sajnos változatlanul mérgező. Ruderális gyom, ami azt jelenti, hogy tápanyagban gazdag, jó vízellátottságú, de elhanyagolt út menti, szemetes, bolygatott területeken, gyomtársulásokban él. Lélekmérgezésre utal, hogy a növény spagírikus esszenciáját ma is ajánlják homeopátiás szerként a modern világ agymosása ellen, de szerintem ez a maszlag is magáért beszél. Sokan a kertjükben is megtűrik nagy fehér, illatos virágait kedvelve. Pedig irtani kéne tűzzel-vassal, kapával, kaszával, gyomirtó szerrel. Hasznos megmutatni a gyerekeknek, hogy ez a növény minden részében mérgező, a szúrós tokja csak látszólag hasonlít a szelíd- és vadgesztenye termésére, és a benne lévő magvak zölden és feketére érve is halálosan mérgezőek. Thomé és Köhler XIX. századi ábrái lenyűgöző alaposságúak, és remekül segítenek a megismerésben. Hogy a fűszerkömény termesztőket ki tanítja a gyomnövények ismeretére, azt sajnos nem tudjuk.
Thomé és Köhler ábrái