Ezért értékes téli gyümölcs a narancs

Ezért értékes téli gyümölcs a narancs

A nagy múltú narancs nem véletlenül az egyik legnépszerűbb gyümölcs. Előnyös tulajdonságait, köztük gyógyhatását az ember már évszázadokkal ezelőtt felismerte és hasznára fordította.

A narancs talán a legismertebb és legkedveltebb déligyümölcs. Annak ellenére, hogy manapság már egész évben kapható, a nyári szezonban nagyon keveset eszünk belőle, hiszen kiszorítja a haza gyümölcsök kínálata. A narancslé fogyasztásának divatja jöttével azonban egész évben élvezhetjük zamatát.

A ma ismert narancs valahonnan Délkelet-Ázsiából származik, valószínűleg India, Kína, Malajzia és Burma szubtrópusi vidékeiről. A narancs elnevezés feltehetően szanszkrit eredetű, számos helyen hasonlóan hívják a gyümölcsöt, ami azt bizonyítja, hogy a különböző területeken élő emberek ugyanazt az elnevezést vették át és alakították saját nyelvük szerint.

I. e. 3500-3000 körül már feltehetően termesztették az Indus völgyében, ahonnan a kereskedő útvonalakon, valamint a vándorló madarakon keresztül jutott el később Észak-Afrikába. A narancs Észak-Afrikából eljutott a mediterrán európai részekre, és a Róma Birodalomban már jól ismerték és szerették. A Konstantin császárnak emelt síremléket is naranccsal díszítették. A narancsnak már számos fajtáját ismerték ekkor.

A 6-7. században a muszlim seregek Indiától Spanyolországig hatalmas területet rohantak le, győztes harci eszközöket pedig narancsfákkal díszítették. A középkorban arab kereskedők is hoztak narancsot Európába, mégis az első írásos európai emlékek a narancsról csak az 1400-as évekből maradt ránk. Európa északabbi részére pedig a keresztes hadjárattok tették ismertté a gyümölcsöt.

Az 1500-as években vitték el a telepesek Amerikába, ahol szintén igen hamar népszerűvé vált. A portugálok Indiából édesebb narancsfajtákat hoztak be a korábbi keserűbb ízűek helyett, melyek hamar kedveltekké váltak. Ezt még csak az fokozta, hogy 1635-ben kínai narancsot hoztak Portugáliába, ami még édesebb volt az indiainál is, és ezek a fajták lettek azután Európa kedvenc narancsai.

A 19. században a mendeli öröklődési szabályok ismeretében komoly nemesítési munka indult be, elsősorban az Egyesült Államokban, amely mai is világelső a narancstermelésben. Talán egyetlen gyümölcs nincs, amit annyian vizsgáltak volna hatásai tekintetében, mint a narancs. Még a narancs héját is előszeretett fogyasztjuk édességként elkészítve.

narancs ertekes gyumolcs 02

Értékes vitaminokat, ásványi anyagokat, valamint gyógyhatással bíró flavonoid típusú vegyületet tartalmaz. Emellett jól eltartható, facsart leve is rendkívül egészséges és frissítő. A narancslére igen ritka az allergia, ellentétben a tejjel. A hátránya, hogy savas, és oldja a fogzománcot, ezért a narancslé fogyasztását követően feltétlenül tartsuk be a száj higiéniáját.

A tudományos vizsgálatok a gyümölcs több gyógyhatását igazolták.

A narancs számos antioxidáns vegyületet tartalmaz, amelyek közül a legfontosabb az A- és C-vitamin, valamint a lutein. A narancs vörös húsú fajtájában (vérnarancs) antociánok is találhatók, melyek szintén jó antioxidáns hatással bírnak. Kimutatták, hogy a vérnarancs különösen a cukorbetegekben igen jelentősen növeli az antioxidánsok mennyiségét a vérben. Ez azt jelenti, hogy a vérnarancs fogyasztása különösen előnyös a diabéteszben szenvedők számára érrendszerük karbantartása érdekében.

A narancsban lévő hatóanyagok egy része daganatgátló hatással rendelkeznek. A narancshéjból nyert kivonat hatékonyan gátolja az olyan nitrogénvegyületek keletkezést a szervezetben, melyek felelősek lehetnek a tumorok, elsősorban a gyomorrák kifejlődéséért.

narancs ertekes gyumolcs 04

A narancslé számos tápanyag felszívódását segíti a bélrendszerből. A vérszegény gyerekeknél az étkezéshez adott narancslé rendszeres fogyasztása közel 7-8%-kal fokozza a vasfelszívódást és hasznosulását. A hatásért valószínűleg a C-vitamin tartalma a felelős. Ebben a tekintetben hatásosabbnak bizonyult az almánál. A vashoz hasonlóan a narancs jó folsav pótló szer, ami szintén elengedhetetlen a vérképzéshez. A gyerekeknél előforduló A-vitamin hiány pótlásában is jó eszköznek mutatkozik a narancs. A narancs első osztályú forrása a C-vitaminnak is. Ha sok narancsot fogyasztunk, nincs szükségünk a tabletta szedésére.

A narancshéjban található illóolaj igen erős mikroorganizmus pusztító hatással rendelkezik. Kimutatták, hogy a narancsolaj legalább 20 baktérium és 10-12 gomba ellen hatásos, mely csak fokozható, ha mentaolajjal elegyítik. Hasonló felületi gombaölő tulajdonságú a keserű narancsból nyert illóolaj, mely nemcsak meggátolja a gombák növekedését, hanem el is pusztítja azokat. A narancsból nyert olaj az egyik legolcsóbban hozzáférhető fertőtlenítőszer.

A narancslé napi rendszeres fogyasztása (750 ml) csökkenti a vérben a rossz koleszterin mennyiségét úgy, hogy a jó koleszterin aránya javul. De ha ettől kevesebbet fogyasztunk a narancslének nincs ekkora hatása. Ha valaki nem léként, hanem gyümölcsként szeretné élvezni a narancs áldásos hatását, akkor legalább 5-10 darabot el kell belőle fogyasztani naponta. Akkor esetleg kevesebb is elég, ha más gyümölcsöt is fogyasztunk mellette.

Bizonyítást nyert, hogy a narancslé egyrészt képes lúgosítani a vizeletet, másrészt rengeteg citromsavat tartalmaz, így természetes eszköze lehet az oxalát képződés megakadályozásának. Ehhez azonban naponta legalább 1 liter narancslevet el kell fogyasztani. A narancs rosttartalma révén megkönnyíti a székletürítést.

A népgyógyászatban a narancsot számos betegségekre alkalmazzák, bár ezek az alkalmazások nem hazai, hanem külföldi eredetűek. A gyümölcsöt javasolják női hormonproblémák kezelésére, nátha és megfázás ellen, hatásos lehet a magas vérnyomás esetén, emellett javítják az érelmeszesedést, valamint mindenféle tüdőbetegség kezelésére is alkalmas lehet.

A fenti hatásokat tudományos módszerekkel ez idáig nem sikerült teljes mértékben igazolni.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?