Hogy csípje meg a dér: ennyire finom és tápláló a naspolya!

Hogy csípje meg a dér: ennyire finom és tápláló a naspolya!

Az utóérő naspolya éretlenül szedve még nem az igazi. Lágy és édes lesz azonban, ha várunk az első fagyokig.

A naspolya nálunk ismert, mégis indokolatlanul mellőzött gyümölcs. Különlegessége, hogy még éretlenül kell leszedni, és hagyni kell utóérni. Az sem baj, ha a naspolyafán egyszer-kétszer megcsípi a dér, mert akkor lesz igazán édes.

Fogyasztása kissé kellemetlen, hiszen a héja lehántásával szinte pépes, de rendkívül zamatos húsával találkozhatunk, mely meglehetősen sok, viszonylag nagyméretű magot tartalmaz, amelyeket könnyen kiválogathatunk, de jobbára csak a szánkban.

A gyümölcs mediterrán vidékeken, Törökország keleti részén, Iránban, illetve az egész Kaukázusban honos. I. e. 700 körül került Görögországba, ahogyan azt néhány írásos emlék tanúsítja. I. e. 200 körül már a Római Birodalomban is ismerik, Teofrasztusz és Pliniusz három fajtáját ír le, valamint Pompei mozaikjain is felismerhető a gyümölcs ábrázolása.

naspolya der 01

I. u. 700 körül már Hollandiában, Svájcban és Ausztriában is közkedvelt, egyes európai királyok külön naspolyacserjét ültettek a kertjeikbe, valószínűleg nem a gyümölcséért, hanem a növény szépségéért. Egyébként a fája rendkívül erős, így régebben szélmalmok fa alkatrészeit készítették belőle, később pedig faütőt használó sportok során vették hasznát. Ezen kívül nagyon kedvelt a faszobrászok körében is.

A növény távol-keleti rokona, a japán naspolya, a tengerentúlon hódított, elsősorban Kínában, Japánban, Brazíliában és Hawaii szigetén. Pontosan nem tudjuk, Magyarországon mióta ismerik a naspolyát, de az biztos, hogy az 1400-as évekből származó írásos emlékek már említik „nespula” néven. Az 1812-ben kiadott első magyar gyümölcsfa árjegyzékben, mint megvásárolható tétel szerepel.

naspolya der 04

Mindezidáig nem sok tudományos vizsgálat tárgyát képezte a naspolya, pedig egész biztosan jóval több pozitív hatása van az egészségre, mint amennyit jelenleg ismerünk. Viszonylag magas a szénhidrát, ásványi anyag és nyomelem tartalma, valamint kiugró mértékű a benne található A-vitamin mennyisége.

A naspolya gazdag forrása a szabad gyökfogó vegyületeknek. A vizsgálatok szerint a naspolya antioxidáns hatása erősebb, mint az eperé, narancsé vagy az almáé, ugyanakkor gyengébb, mint a citromé vagy a szőlőé.

A gyümölcs bőséges fogyasztása hozzájárul a krónikus betegségek elleni védekezéshez, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a naspolya érése az év azonos időszakában következik be, amikor már csak a téli gyümölcsökből juthatunk vitaminokhoz és antioxidánsokhoz.

naspolya der 02

A naspolya rendkívül sok A-vitamint tartalmaz, ami alkalmassá teszi arra, hogy A-vitamin forrásként szolgáljon, különösen a késő őszi időszakban. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ez a zsírban oldódó vitamin a naspolyában olyan zsírsav észterekkel van összekapcsolódva, mely megkönnyíti a szervezet emésztőenzimei számára a lehasításukat, és ez által a felszívódásuk a szervezetbe rendkívül könnyen történik. Ezek alapján elmondható, hogy a naspolya nemcsak gazdag A-vitamin forrás, hanem rendkívül jól hasznosítható is.

A népgyógyászatban a naspolyacserje gyümölcsét nem igazán használják. A kérgéből készült főzetet vérzéscsillapítóként, míg a magjából készült főzetet vesebetegség kezelésére alkalmazták. Mindezeket tudományos módszerekkel nem bizonyították.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?