Hogyan termesszünk csíranövényeket a saját konyhánk számára?

Hogyan termesszünk csíranövényeket a saját konyhánk számára?

Pontról pontra bemutatjuk az otthoni módszert, amely friss alapanyaggal látja el a konyhánkat.

Aki nem termeszt csíranövényeket, nem tudja, miről marad le! A csíranövényekkel ugyanis értékes tápanyagokat vihetünk be a szervezetünkbe. Kutatók arra jutottak, hogy a csíranövények levélkéi több hasznos tápanyagot tartalmaznak, mint ugyanannak a növénynek a kifejlett levelei. De tudunk még jobbat! Miért is ne termeszthetnénk mi magunk is csíranövényeket? Nézzük meg közelebbről, miről is van szó, és hogyan tudjuk a csíranövényeket a kertünk - és étrendünk - elmaradhatatlan részévé tenni.

Mi a csíranövény?

A csíranövény olyan zsenge palánta, amelyen megjelentek az első igazi, kifejlett, gyakran 14 napnál fiatalabb levelek. Ezek a növénykék tehát igen fiatalok és meglehetősen alacsonyak, mindössze 3-8 cm magasak. Ha nem háborgatjuk őket, teljes értékű leveles növénnyé fejlődnek. Lehet, hogy sokan jobban ismerik a csíranövényeket, mint gondolnák: az éttermek például egyre szélesebb körben használják azokat különböző saláták és levesek díszítésére. És talán még többen vannak, akik eddig nem is sejtették, mennyire egészségesek a csíranövények!

De a csíranövények végül is csírák, nem igaz?

Vannak alapvető különbségek. A csírákat úgy hozzuk létre, hogy magokat csíráztatunk vízben, a kihajtott csíra pedig gyökeret, szárat, valamint apró levélkezdeményeket fejleszt. A csíranövényeknek ezzel szemben talajra és a napfényre van szükségük. Az időkülönbség is beszédes: a csírák előállításához elegendő körülbelül 48 óra, míg a csíranövények előállításához 7-14 nap szükséges.

Zsázsa

A csíranövények étrendi előnyei

A csíranövényekkel tökéletesen tudjuk díszíteni az ételeinket, és egyúttal növeljük azok tápértékét. A tápérték növényenként eltér, de a legtöbb csíranövény nagy mennyiségű C- és E-vitamint, valamint béta-karotint tartalmaz. Kutatók arra jutottak, hogy a csíranövények közül a vörös káposzta tartalmazza a legnagyobb mennyiségű C-vitamint (negyvenszer annyit, mint a kifejlett vörös káposzta!). A jégcsapretek csíranövényként több E-vitamint tartalmaz bármely más csíranövénynél. A koriander csíranövény háromszor annyi béta-karotint tartalmaz, mint a kifejlett koriander.

Mindent összevetve, ugyanaz az étrendi szabály vonatkozik a csíranövényekre: minél színesebb a növény, annál több értékes tápanyagot tartalmaz.

Melyek a népszerű csíranövények?

Íme néhány a legnépszerűbb csíranövények közül, amelyek nagy valószínűséggel kaphatók a lakóhelyünkhöz közeli nagyobb kertészeti áruházakban:

  • rukkola
  • koriander
  • bazsalikom
  • kelkáposzta
  • endívia
  • retek zöldje
  • vizitorma
  • káposzta
  • borsó
  • spenót
  • cékla
  • saláta

Zsázsa

Hogyan termeszthetünk csíranövényeket?

Ha az első gondolatunk az, hogy márpedig nem adunk ki sok pénzt érte, nos, mi ugyanezen a véleményen vagyunk! Egyrészt vásárolhatunk csíranövény-termesztő készletet, de felhasználhatjuk a termesztéshez az otthonunkban fellelhető hétköznapi alapanyagokat is, mint például az újrahasználható vagy eldobható műanyag ételes dobozokat.

Fúrjunk a doboz aljába vízelvezető lyukakat, töltsük meg palánta földkeverékkel, majd szórjuk meg a tetejét az ízlésünk szerinti magokkal. Fedjük be a magokat egy vékony réteg ültetőkeverékkel (a mag csomagolása feltünteti az ültetési mélységet), majd szórófejes flakonból permetezzük meg vízzel. Ezt követően akkor öntözzünk, amikor a földet száraznak látjuk (de legalább naponta), és gondoskodjunk napfényről is.

Csíranövényeket kertben is termeszthetünk. A csíranövények mérete miatt azonban néhány extra óvintézkedésre mindenképpen szükség lesz. Ültetés előtt győződjünk meg róla, hogy a kert talaja laza és gyommentes. Mindig öntözzünk, amikor a talajt száraznak látjuk, de csak gyenge sugárban permetezve a vizet, hogy a növénykék ne süllyedjenek mélyen a talajba. A magok ültetőtávolsága 3-6 mm legyen, de általában elmondható, hogy nincs sok helyre szükségük, hiszen a betakarításra igen korán sor fog kerülni. Trágyázásra, tápoldatozásra nincs szükség.

Végezetül, csíranövényeket föld nélkül is termeszthetünk, de mivel számos mag jobban fejlődik talajban, ezt az utóbbi módszert javasoljuk.

Mikor kell a csíranövényeket betakarítani?

A csíranövényeket akkor takarítsuk be, amikor azok még kicsik, körülbelül 3-8 cm magasak. Általában célszerű a levélnövekedéshez igazodnunk: akkor takarítsuk be a növényt, amikor megjelenik rajta a második pár levél. Egyszerűen nyisszantsuk le ollóval a földfelszín felett, de csomókban is kihúzhatjuk a növényeket (egynél többször úgysem lehet betakarítani).

Ha a betakarítás után újabb növényeket szeretnénk nevelni, akkor a korábbiak gyökereit egyszerűen hagyjuk a helyükön, és vessünk a földbe újabb magokat.