A házikenyér, házisör és sok finom saláta alapanyaga gyönyörűen megterem a kertekben.
A komló egy méltatlanul mellőzött, hazánkban vadon is előforduló növény. Készíthetünk belőle házi sört, süthetünk vele ízletes kenyeret, használhatjuk salátáknak. Ismerjük meg ezt a sokoldalú növényt és termesztésének trükkjeit.
Hazánk egész területén, ártéri erdőkben, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajokon vadon termő, lágy szárú, évelő kétlaki növény. A sörgyártás fellendülése óta hazánkban is kiterjedten termesztik.
A komlónak hasznosítási, művelési alapon három fő részét különböztetik meg: földbeli gyökér vagy tőkerészt, föld feletti szárrészt és a virágot.
Idősebb komló földbeli része 45-50 cm hosszúságot, 10-15 cm vastagságot is elér, amit tőkének neveznek. A tőke fásodott, barnás színű, belül fehér vagy sárgásfehér. A tőke alsó részéből mélyreható fő, vagy tartógyökerek fejlődnek, amelynek a hosszúsága 4-5 métert is eléri. Ezekre a gyökerekre hárul a komló rögzítése és táplálása. A tőke oldalából törnek elő járulékos gyökerek, amelyek csak a felszínt hálózzák be. Ezek eltávolítása fontos, mert ellenkező esetben fokozatosan átveszik a főgyökerek szerepét, azokat elsorvasztják és végül a komló elpusztul.
A tőke alsó részéből főgyökerek fejlődnek, a felső vagy a koronarészben található áttelelő rügyekből előtörnek a talajfelszín fölé kúszó 4-7 m hosszúságú hajtásai. Szára 4-7 méter hosszú, nem fásodott, 4-6 mm vastag, kétágú és hatszögletű, horgos szőrökkel kapaszkodik. Fajtától függően a szár színe lehet zöld, fehéres-zöld és pirosas színű.
A hajtásokon lévő csomókból hajtanak ki levelei és oldalhajtásai. A komló levelei 3-5 karéjúak, fogazata csupán a szár felső részén, a hajtáscsúcson fordulnak elő kisebb egykaréjú levelek is. Szőrözöttek, színén sötétebb, hátoldalán világosabb színűek, átellenesek.
Virágai a levelek hónaljából fejlődnek, rövid kocsányon ülnek. Porzósvirágzata laza bogernyő, számtalan, jelentéktelen kis virágból áll, rendkívül sok virágport tartalmaz.
Termősvirágzata sűrű virágú álfüzér, amelyet toboznak neveznek. A virágzat tobozszerű alakját az adja, hogy minden virág egy murva levél hónaljában ül, és a murvák tobozszerűen egymásra borulnak.
Termése apró, kerek, tojásdad, kétélű makkocska, amelyet a ráboruló murvák belsejével együtt dús, sárga mirigyek borítanak. Kétlaki növény, de néha előfordul a váltivarú egylakiság is. A hím komlót csak virágzás idején lehet megkülönböztetni a termőtől. Termesztés esetén a hím vagy porzós komlót 2-3 km-es körzetben irtani kell a termékenyülés megakadályozása miatt, mivel a megtermékenyült virág kisebb hatóanyag-tartalmú, értéktelen drogot ad.
A virágzás június végén, július elején kezdődik, és 20-30 napig tart. A virágzási idő fajtáktól függ. A korai fajták virágzása 10 nap alatt is kifejlődik, míg a késői fajtáknál 30 nap is szükséges.
Nem teljesen éretten, hanem valamivel érés előtt kell szedni. A komló akkor érett szedésre, ha a tobozok szívósak, rugalmas, zöldessárgák, kellemes illatúak. A szedést mindig a tábla legkorábban metszett részén kell kezdeni. A szedő a komló szárát egy rúd segítségével leakasztja, a leakasztott tőről kézzel lecsipkedik a tobozokat, amelyeknek a kocsánya 2 cm-nél nem lehet hosszabb. A komlót szedéskor azonnal három osztály szerint válogatják. Első osztályba teljesen hibátlan és zöldes színű, nem barnult tobozok kerülnek. A szedést papírzsákba vagy kosarakba végzik.
A szedés után fontos munka a szárítás. A leszedett komlót azonnal szárítani kell, hogy be ne melegedjen, különben gyorsan barnul és szétesik. A szárítást forgatás nélkül kell végezni, hogy a tobozok ne essenek szét, és a lupulin ne hulljon ki. Szárítás után, zsákolás előtt be kell egy kicsit nedvesíteni, mivel a komlótobozok 10-12 % nedvességtartalom esetén zsákolhatók. Alacsonyabb nedvességtartalom esetén a tobozok zsákolás közben könnyen szétesnek, és értéküket vesztik. Szedés után a szárat felgöngyölítik, és lombhullásig a tövön hagyjak. A levelek elszáradása után október végéig tarlóra visszavágják.
A tobozok tartalmaznak gyantát, illóolajat, lupulont, cserzőanyagot és nitrogénmentes keserű anyagot. A lupulinban fehérje, zsír, cukor, viasz, illóolaj, és gyanta van.
A komlót többnyire a sörgyártásnál használják. A sör keserű íze a komlótól származik, illóalaja pedig fokozza a sör elállóságát. A gyógyászatban nyugtatónak használják, mivel enyhén altató hatású.
