Ilyen könnyen elhagyható a kertben a fárasztó ásás?

Ilyen könnyen elhagyható a kertben a fárasztó ásás?

Egy nemrégiben végzett kísérlet szerint: igen.

Temérdek időt és energiát takaríthatunk meg azzal, ha a kertben utat engedünk a természetes folyamatoknak.

A fel nem ásott talaj szerkezete idővel elég levegős és laza lesz ahhoz, hogy a zöldségek és virágok könnyen megéljenek benne, a gyomnövényeknek viszont ez nem kedvez, visszaszorulnak. Vannak tapasztalt kertészek, akik meggyőződésből hosszú évek óta nem ássák fel a veteményesüket vagy a virágágyásukat.

Meglátásuk, hogy a természetes folyamatokat másoljuk azzal, ha felülről biztosítjuk a talajnak a szükséges tápanyagokat, hiszen a szerves anyagok először a talaj felszínével érintkeznek. A földigiliszták és más talajlakók a talaj felső rétege felé törekednek, hogy megtalálják a számukra fontos élelmet.

A talaj idővel egyre porózusabbá, porhanyósabbá válik. A jó eredményt viszonylag rövid időn belül, az ásással járó hátrányok nélkül érhetjük el. Az ásással például veszít a talaj a nedvességtartalmából és módosul a szerkezete, károsodnak a talajlakó organizmusok, például a gombák, illetve a földigiliszták, az ásást követően új erőre kapnak a különböző gyomok, nem beszélve az ásásra fordított időről és energiabefektetésről.

Ezzel a módszerrel a talaj felső rétege, még ha ragacsos agyagról van is szó, idővel sötétebbé és morzsalékosabbá válik. Könnyű róla a gyomokat lesarabolni (ha szükséges) vagy kihúzgálni, ráadásul kevesebb öntözést igényel.

A talajban lakó hasznos baktériumok és gombák (ún. mikorrhiza, azaz gyökérkapcsoltság révén) elősegítik a gyökérképződést, tápanyagokhoz és nedvességhez juttatják a növényeket. Rendszerint jelen vannak a talajban, de előfordulhat, hogy a növények nem tudják a hasznukra fordítani, ha történetesen túl alacsony a biológiai aktivitás.

asas elhagyhato 04

Az angliai Homeacres  és Lower  farmgazdaságokban folytatott kísérlet szintén azt bizonyította, hogy a legtöbb zöldség a fel nem ásott ágyásokban erőteljesen növekedett, egészségesen fejlődött. Azaz időt és energiát sikerült megspórolni az ásás elhagyásával.

A betakarított termés minősége esetenként eltért; például a fel nem ásott talajból felszedett zöldségek tisztábbak voltak, és még a meztelencsigák is kevésbé károsították a fel nem ásott talajban nevelt zöldségeket.

A kutatás arra az eredményre jutott, hogy az ásás elhagyásával időt lehet megtakarítani, jobb terméshozamot lehet elérni, ökológiailag előnyös, továbbá megmarad a talaj széntartalma.

Egy év elteltével a kísérlet vezetői azt tapasztalták, hogy a fel nem ásott ágyások talajszerkezete stabilabb, vízelvezető képességük pedig jobb, mintha rendszeresen lazították, átforgatták volna azt. Szükség esetén akár járkálni is lehetett a fel nem ásott ágyások talaján, sőt még a talicska sem süllyedt el benne.

asas elhagyhato 03

Könnyen megvalósítható az ásás nélküli kertművelés?

Igen, mivel ugyanolyan mennyiségű haszonnövényt termeszthetünk kisebb területen, és kevesebb időt kell fordítanunk gyomlálásra is. Az ásást nem igénylő kertművelés során nem szükséges tetemes mennyiségű szerves anyagot kijuttatnunk, de azért nem érdemes túl szűkmarkúan sem mérnünk, amikor a talaj felszínére szórjuk. Évente egyszer érdemes egy réteg komposztot szétterítenünk, ami javítja a talaj szerkezetét, és különösen megéri akkor, ha elsődleges szempont a kifogástalan minőségű zöldségek termesztése.

Szárazabb éghajlatú területeken alkalmazhatunk felszíni talajtakarót, ami lehet szalma, széna, fű, illetve egyéb, még le nem bomlott szerves anyag. Olyan kertekben, ahol gyakoriak a meztelencsigák, a komposzt a legelőnyösebb.

A mérsékelt éghajlatú területeken a talajnak általában mindössze komposztra van szüksége a természetes mikroorganizmusok fenntartásához, valamint a növények tápanyagokkal való ellátásához. A komposzt alkalmazásával mozgósítjuk a talaj erőforrásait, valamint gondoskodunk a szükséges tápanyag-utánpótlásról. A komposzt ez esetben mondhatni a talaj számára szükséges tápanyagok szinonimája.

Éppen ezért a nyári betakarítás után már nem szükséges további komposztot szétterítenünk. Egész egyszerűen ültessük el a soron következő zöldségek vagy virágok palántáit, illetve vessük el a magjukat.

A legjobb a házilag készült komposzt, amelyet 3-5 cm vastagon érdemes szétterítenünk. Az érett istállótrágya ugyanígy megfelel a célra. A komposztot ideális esetben ősszel juttassuk ki az ágyásokba, de az év egyéb szakaszaiban is alkalmazhatjuk. A komposzt egyben a talaj felszínét védő talajtakaró is. A téli időjárás a komposztot tavaszra kisebb rögökre morzsolja szét, amelyet egy kis gereblyézéssel is megtámogathatunk.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?