Mérgező növények: megismerlek titeket!

Mérgező növények: megismerlek titeket!

Nem minden növény alkalmas azonban emberi fogyasztásra. Ezeket nevezzük helytelenül mérgező növényeknek, jóllehet többségüket ültetjük, gondozzuk, kedveljük, csak éppen rossz néven vesszük tőlük, hogy nem gyarapítják élelmiszereink sokféleségét! Lássuk a leggyakoribbakat!

 

Az erdőkben, a mezőkön, az utak szélén, a kertekben és a parkokban élő fák, bokrok, füvek mindegyike fontos és értékes szereplője a környezetünknek: alkatrésze a bioszféra gépezetének. Ismerjük meg tehát a körülöttünk élő mérgező növényeket és akkor egyikről se kell lemondanunk és mindegyiket a valós értékén kezelhetjük!

Ezt a régi bölcsességet az juttatta eszembe, hogy az elmúlt napokban sok szó esett arról, miszerint kereskedelmi forgalomba kerültek olyan medvehagyma levelekből kötött csokrok, amelyek közé májusi gyöngyvirág leveleket is kevertek. A következménye ennek számos mérgezés volt, hiszen köztudomású, hogy a gyöngyvirág növény minden része (de különösen az érett, piros bogyója) erősen mérgező hatású. Hogyan tudjuk a két növény leveleit megkülönböztetni?

A medvehagyma levelei egyenként állnak, hosszúak, lándzsa alakúak, vékony szövetűek és világos zöldek. A gyöngyvirág levelei többségükben párosan állnak,tömpén elliptikusak, sötétzöldek és vastagabb szövetűek. Némi nehézséget jelent az, hogy mindkét növény árnyékos termőhelyet és nyirkos talajt kedvel, ezért olykor vegyesen is előfordulnak! Bővebben a medvehagymáról és a gyöngyvirágról már itt írtunk >>

Hasonló keveredés az utóbbi évtizedekben kétszer is előfordult: egy étkezési mák készletben (amely maga is „mérgező növény”) jelentős mértékű csattanó maszlag magot (igen erős méreg, atropin, amelyből 15-20 szem már halálos lehet) is találtak az ellenőrök. Az igen gyakori, nagy állományokban élő foltos bürök levelét pedig több alkalommal összetévesztették a petrezselyem lombjával, a magját pedig az ánizséval.

A természetes, magyar flórában igen sokféle mérgező növényt találunk; ilyen például az őszi kikerics, a kökörcsin, a vadszőlő levele és bogyója, a nehézszagú boróka minden része. A szántóföldek gyakori gyomnövénye a súlyosan mérgező beléndek, a nadragulya, valamint a gyalogbodza is. Régebben a gabonavetésekben gyakori volt és súlyos megbetegedéseket, mérgezéseket okozott az anyarozs és a konkoly.

Aranyeső

A kertek legveszélyesebb mérgezést okozó növényei között élen jár a ricinus, amelynek a babhoz hasonló magját a gyerekek szeretik megkóstolni! Minden része mérgező az aranyesőnek (Laburnum, kép fent; nem tévesztendő össze az aranycserjével, a Forsithiával), a trombitavirágnak, a cserszömörcének, az ecetfának, a nagyon elterjedt leandernek, továbbá a magyal és a kecskerágó piros bogyójának.

Mérgezés szempontjából különös növény a tiszafa (lásd a legfelső képet), amelynek minden része mérgező,- kivéve a magköpenyt képező piros gyümölcshúst-, amely télen kedvenc tápláléka a madaraknak; a zöld hajtásaiban különösen télre halmozódik fel nagy mennyiségű mérgező anyag, amely a lovak gyors elhullását is okozhatja.

Számos növény idézhet elő allergiás tüneteket; ilyen például a kankalin, a ruta, sőt a csalán is.

Klívia

A cserepes szobanövények között is szép számmal akadnak mérgezőek: a szobaliliom (Clivia miniata, fent) piros bogyótömege csábítja a kíváncsi embert, a Dieffenbachia tarka levelét szívesen sodorgatják a gyerekek, a mikulásvirág (lent) megtört szárából kicseppenő tejnedv irritálja a bőrt, a tarka levelű kroton pedig szemgyulladást okozhat.

Mikulásvirág

A botanika egyik furcsasága, hogy az ördögcérna (Lycium halimifolium) nevű, mérgező bogyót érlelő cserjéből sikerült a növénynemesítőknek előállítaniuk a gojibogyó nevet viselő növényt, amelynek a piros bogyótermése jelenleg a legértékesebb vitaminhordozó.

Amerikai kutatók pedig az ugyancsak mérgező fekete ebszőlőből (Solanum nigrum) nemesítettek ki egy igen gyorsan terjedő és rohamosan nagy népszerűségre szert tevő növényt, amelynek az angol neve huckleberry; magyar nevet még nem kapott, de az áfonyához való hasonlatossága okán áláfonyának lehetne nevezni.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?