Mi volt előbb: a szín vagy a zöldség? Padlizsán alapismeretek

Mi volt előbb: a szín vagy a zöldség? Padlizsán alapismeretek

A természetben az élénk színek általában veszélyt jeleznek. Az élőlények azonban sokszor csak mímelnek. Így a padlizsánt is sokáig a bolondok növényének tartották.

 

Az élővilág arra törekszik, hogy időben jelezze ellenségei számára: vigyázat, ne egyél meg, mérgező vagy ehetetlen vagyok! A méreganyaggal rendelkező fajok igyekeznek élénk színekkel vagy formákkal jelezni támadóiknak, hogy nem érdemes őket elfogyasztani. Az Amerikában honos és kedvelt Monarch-lepke rikító színeivel hívja fel a jelentkező éhes ragadózók figyelmét, hogy keserűsége miatt nem érdemes őt megenni. Vannak persze olyan lények, amelyek "csak ugatnak, de nem harapnak".

Padlizsán-aranykor

Sokáig a padlizsánról is óvakodott az ember. "Bolondok növényének" nevezték, s kerülték, hogy a tányérra kerüljön. Persze az is lehet, hogy valaki arra vetemedett, hogy megkóstolja s igen keserű ízt tapasztalt - ez tovább erősítette a feltételezést, miszerint ez a növény ehetetlen. Aztán hosszú évek múltán Európa mediterrán területein növénynemesítők vették kezükbe e zöldség sorsát és olyan fajtákat készítettek, amelyek már nem voltak annyira keserűek. Szép lassan kiderült, hogy nincs mitől tartani: ekkor kezdődött a padlizsán aranykora.

Hogyan termesztjük?

Szaporítása magvetéssel a legegyszerűbb. Ha palántákkal próbálkozunk, ügyeljünk arra, hogy csak akkor ültessük ki, ha már elég kedvező az idő, mivel a növény kedveli a meleget (25 °C-os hőmérsékleten fejlődik legjobban), valamint a napi több órás napsütést.

A magokat március utolsó napjaiban ültessük el, majd a kb. 8-10 nappal később kikelő magoncokat ritkítás után május közepe táján ültessük ki a szabadba (ha már éjjel sem hűl a levegő 15 °C alá). A kiültetésig biztosítsunk a növénynek 18-20 °C-os hőmérsékletet.

Kiültetve

Akár több palántát is ültethetünk egymás mellé, ügyelve arra, hogy az ideális sor- és tőtávolság kb. 40x40 cm. A talajt ültetés után alaposan öntözzük be, és a földet nyáron se hagyjuk kiszáradni.

Hogyan használjuk?

Ma használt fajtáink is enyhén kesernyések, amelyet sok fogyasztó kedvel: ez az íz adja ugyanis a padlizsán-ételek markáns ízét. Jó hír azoknak, akik eddig csak e sajátosság miatt nem kedvelték a tojásgyümölcsöt: a keserű ízt ki lehet űzni a termésből, ha az ételnek megfelelően felvágva megsózzuk, majd állni hagyjuk egy órán át. Ekkor jelentős mennyiségű levet enged, amelyet lecsöpögtetve megszabadulhatunk a kesernyésséget okozó anyagoktól. Hámozni nem kell a törökparadicsomot, hiszen ízéből és szépségéből sokat veszítünk, a keserűségétől pedig ily módon nem szabadulhatunk meg.

Padlizsántatár
Padlizsántatár Kaldeneker György konyhájából. Recept itt.

Citrom és padlizsán

A tojásgyümölcsnek van még egy jellegzetes tulajdonsága: ha kettévágjuk, nagyon hamar megbarnul. Ez - a burgonyához hasonlóan - egy oxidációs folyamat eredménye, amelyet úgy akadályozhatunk meg, hogy citromlével átmossuk a szeletek felületét. Így tovább őrzi törtfehér színét a zöldség.

Észveszejtően lila

Lila színét a padlizsán a héjban található nauzin nevű színanyagtól kapja. Egyben ez az anyag felelős a termések szabadgyök-megkötő (antioxidáns) tulajdonságáért is. Színét főzés vagy sütés közben nem veszíti el, nem színezi be ételünket, legfeljebb átvitt értelemben.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?