Mikor, hogyan, de legfőképp, miért gyűjtsünk csipkebogyót?

Mikor, hogyan, de legfőképp, miért gyűjtsünk csipkebogyót?

A C-vitaminbomba csipkebogyót a népi gyógyászat már réges-régen felfedezte magának, népszerűsége a mai napig töretlen. Lássuk, miért!

Mi a csipkebogyó tulajdonképpen? Jellemzően a japán rózsa (Rosa rugosa)  és a vadrózsa (Rosa canina)  gyógyhatással bíró áltermését nevezzük csipkebogyónak. A belseje rejti a szőrös magbelet és a magokat.

De hogy mire is használható? Az alábbiakból kiderülnek a legfontosabb tudnivalók, köztük az is, hogyan érdemes csipkebogyót szednünk és a hasznunkra fordítanunk mindazt, amit kínál.

csipkebogyo mikor hogyan 01

Csipkebogyó kisokos

A vadrózsa és a japán rózsa elvirágzás után tömegével gyártja a csipkebogyókat. A kertben is termesztjük, mivel igazán multifunkcionális növényről van szó: egyrészt megcsodálhatjuk gyönyörű virágait, amelyekhez dekoratív lombja szolgál pompás hátterül, később pedig a kifejlett csipkebogyókat hasznosíthatjuk.

Ha csipkebogyót a rózsabokron hagyjuk, nem szedjük le, a kismadarak előbb-utóbb megtalálják és kicsipegetik a magját. Az elfogyasztott ízletes, húsos csipkebogyó nagyszerű tápanyagforrásul szolgál számukra az ínséges téli hónapokban. Sok helyen a természetben a medvék és egyéb állatok szintén szívesen lakmároznak belőle, különösen miután felébredtek a hosszúra nyúlt téli álmukból.

csipkebogyo mikor hogyan 02

Mire használható a csipkebogyó?

Nem csupán a vadon élő állatok fogyasztják szívesen a csipkebogyót. A mi szánunkra is rendkívül értékes: igen gazdag C-vitaminforrást jelent például, amellett, hogy más vitaminokat (A, B1, B2, K) is bőven tartalmaz. A naranccsal összehasonlítva elmondhatjuk, hogy már három szem csipkebogyó több C-vitamint tartalmazhat, mint egy szem narancs. Nem meglepő ezért, hogy számos ételrecept fontos alapanyagként tünteti fel. A csipkebogyó íze édes, egyben kissé pikánsan csípős, amelyet frissen, megszárítva vagy későbbi felhasználás céljára tartósítva egyaránt élvezhetünk. Érdemes azonban tudni róla, hogy tápértéke közvetlenül a begyűjtés után a legmagasabb.

A leggyakoribb felhasználási módja a csipkebogyótea készítése, amely nem csupán rendkívül finom, de a C-vitamintartalma is igen magas. Hagyományosan készül még a csipkebogyóból lekvár, dzsem, szörp, szirup, illetve mártás is. Ezek számos étel ízesítésére kiválóan felhasználhatók.

Csipkebogyószedéskor legyünk körültekintőek: az elfogyasztani kívánt csipkebogyó mindenképpen olyan rózsabokorról származzon, amely nem volt a konyhai felhasználását kizáró rovarirtó szerrel kezelve. Még ha a haszonnövényeken biztonságosan alkalmazható rovarirtó szerrel is volt kezelve a bokor, a legjobb megoldás, ha a begyűjtött csipkebogyó kizárólag biológiai módszerekkel, vegyszermentesen kezelt bokorról származik.

A csipkebogyót a népi gyógyászat széles körben alkalmazta influenza, megfázás és egyéb betegségek, például gyomorfájás tüneti kezelésére. Felhasználták továbbá a szív és általában a szervezet ellenálló képességének javítására. Egyes feljegyzések szerint az ízületi gyulladásban szenvedők a betegséget kísérő fájdalom csillapítására használták fel. A csipkebogyó gyulladásgátló és antioxidáns tulajdonságait kihasználva az ízületi kopásban szenvedők a csipkebogyót porított formában, helyileg alkalmazták a fájdalom enyhítésére az érintett területeken, például csípőn, térden, csuklón.

csipkebogyo mikor hogyan 03

Csipkebogyószüret

Mielőtt különböző célokra csipkebogyót gyűjtenénk, várjuk meg az első fagyokat. Az első fagy hatására ugyanis a csipkebogyó szép, élénkvörös színűre színeződik, továbbá kissé megpuhul. Az álterméseket közvetlenül a kocsány alatt, a lehető legrövidebb szármaradvánnyal metsszük le.

Ha a csipkebogyót éretten, a magjáért szedjük, a begyűjtést követően a hűtőben vagy más hűvös helyiségben tartsuk, hogy egy bizonyos ideig tartó hideg, nyirkos periódust követően a magok készen álljanak az elültetésre. Esetenként előfordulhat azonban, hogy a magról kihajtott rózsa túl gyenge lesz a fennmaradáshoz.

A különböző receptek a csipkebogyó éles késsel történő félbevágását írják elő. A félbevágást követően távolítsuk el a szőrös magbelet és a magokat, majd hideg vízzel öblítsük le. Vannak, akik az előkészítés során kerülik az alumíniumból készült edények használatát, mondván, hogy az tönkreteszi a csipkebogyó C-vitamintartalmát. A félbevágott és megtisztított csipkebogyót ezután tálcán egy rétegben szétterítve szárítsuk meg. A szárításhoz használhatunk elektromos aszaló-szárító gépet is, illetve a legkisebb fokozatra állított sütő is megfelel a célra. A megszárított csipkebogyót töltsük jól záródó fedéllel ellátott üvegekbe, majd tároljuk sötét, hűvös helyen.

Nem meglepetés tehát, hogy a természet milyen sok kincset tartogat a számunkra. Az egyik legértékesebb valamennyi közül a csipkebogyó, amelynek jótékony hatásait a szezon elérkeztével érdemes kihasználnunk.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?