Ne keverd össze: indiai pimpó vs. erdei szamóca

Ne keverd össze: indiai pimpó vs. erdei szamóca

A kéretlenül is terjedő pimpó nagyon hasonlít a szamócára, azzal a különbséggel, hogy nem finom, viszont nem is tanácsos megenni...

 

Az indiai pimpót nevezik még indiai szamócának is. Tudományos neve Duchesnea indica. Mivel nevét egy francia botanikus neve után kapta, aki 1766-ban leírta ezt a növényt, a kiejtése: „düsesznea".

Dél-Ázsiából származik, kiegyenlített időjárású helyekről, elég jó fagytűrő hazánkban is. 

Talajtakaróként vagy csüngő növényként használható, indáinak hossza elérheti az 50 cm-t, de a talajon heverve csak 10 cm magas. Olyan sűrűn beborítja a talajt, hogy a gyomokat kiirtja maga mellől. Gyors növekedésű.
Levelei háromosztatúak, fél-örökzöldek.

Indiai pimpó

Kis sárga virágai májustól szeptemberig, néha októberig nyílnak, de jelentéktelenek díszértékük nincsen. Délelőtt zártak a szirmok, napnyugtakor ismét záródnak.

Termése a szamócához hasonlít (lásd a legfelső képen), ragyogó piros, 2 cm nagyra is megnőhet, de többnyire sokkal kisebbek. Íze kellemetlen, emésztési zavarokat okozhat.

Indiai pimpó

Szaporítható a legyökeresedett indákkal, és gyökérdugványozással. Ápolást nem igényel, erőszakosan terjed magától is, vannak országok, ahol az invazív növények listájára került, mint például nálunk a kanadai aranyvessző. Magvait a hangyák és a madarak terjesztik.

Napos helyen is jól érzi magát, de árnyékos helyen sokkal dúsabb. Bármilyen talajon jól megél, legyen az homokos vagy agyagos, illetve meszes vagy savanyú talaj.

Gyógyhatású minden része, a virág, a levél, a szár és a gyökér. Fertőtlenítő, rákosodás ellen ható, alvadásgátló, vértisztító, lázcsillapító.

Leveleit frissen, összezúzva használják borogatásnak kelésekre, furunkulusokra, rovarcsípésekre. Szárított, olajjal kevert formában ekcémára, égési sérülésekre. Állítólag vizsgálják a HIV elleni hatékonyságát.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?