Kedvelt, de borulékony.
A foltos buzogányvirág (Dieffenbachia maculata) a kontyvirágfélék családjába tartozik, trópusi klímán, Közép- és Dél-Amerika esőerdőiben honos. Dekoratív, mutatós levelei miatt kedvelt szobanövény, levéldísznövény.
Rajzolatos levelek
A diffenbachia magasra nőhet, akár egészen a plafonig, a cserép nagyságától függően. Rövid, vastag szára és egymáshoz közel álló, nagy levelei vannak. A mutatós, csúcsos hegyű levelek akár 25 cm nagyok is lehetnek, oválisak, fajtától függően sárgásak, fehéres-zöldek, tarka mintájúak, rajzolatosak is léteznek.
Szobanövényként tartva csak nagyon ritkán hoz virágokat. Általában ugyanúgy, mint a többi kontyvirágfélénél, a virágok csak az idősebb növényeken fejlődnek. A torzsavirágzatot nagy buroklevél (szpáta) védi. A virágzatok fehérek vagy krémszínűek, meglehetősen feltűnőek, és megjelenésük visszaveti a buzogányvirág növekedését, emiatt ajánlatos őket elnyílás után eltávolítani.
Huzatot ne, meleget igen
A buzogányvirágoknak melegre van szükségük (21-30 °C) és magas páratartalomra. Hosszútávon nem tolerálják a hőmérsékletingadozásokat és a huzatot. A gazdag rajzolatú levelekkel rendelkező fajoknak ugyanakkor fényre is szükségük van, sötét helyen hamar elveszítik a mintájukat, színüket.
A diffenbachia levelei érzékenyen reagálnak a napfényre is. Télen az optimális hőmérséklet számukra 15 és 18 ◦C közötti, de ilyenkor is napfényre van szükségük. Tápanyagban és humuszban gazdag talajban érzi magát legjobban a növény. Hagyományos virágföldet is bátran használhatunk, amihez egy marék faszenet adhatunk. Hidrokultúrában is nevelhető.
Kerüljük a pangó vizet
A földje legyen egész évben nedves, de ne álljon a vízben. Fontos a rendszeres öntözés, mivel a növénynek viszonylag nagy a vízigénye, viszont a pangó víz gyökérrothadást okozhat!
Túlöntözés esetén vegyük ki földlabdástul a növényt a cserépből, és burkoljuk be a földlabdát újságpapírba, így gyorsan kiszárad a közeg. Magas páratartalmú környezet biztosítása érdekében agyaggolyócskákat tartalmazó tálkára állíthatjuk, a leveleket rendszeresen permetezzük esővízzel vagy desztillált vízzel.
Tavasztól őszig ajánlatos tápoldatozni a növényünket, kb. 14 naponta, alacsony dózisú virágtáppal. Télen állítsuk hűvösebb helyre, ilyenkor elegendő 4 hetente tápoldatozni.
Vigyázat, dől a diffenbachia!
Kétévente elég átültetni a buzogányvirágot, sőt az idősebbeket akár 3-4 évente is elegendő bolygatni. Az átültetés optimális ideje tavasszal jön el. Ügyeljünk arra, hogy az új cserép csak kicsivel legyen nagyobb a réginél. Ne feledjük, hogy a növény leveleiben található toxinok bőr- vagy nyálkahártya irritációt okozhatnak, ezért viseljünk kesztyűt a munkálatok során.
Tippünk, hogy mindig nehéz cserepeket (pl. agyag) használjunk a buzogányvirághoz, mert felfelé növekszik, igen nagy súlyt elérhet, egy idő után oldalra borulhat, feldőlhet.
Szaporítása legegyszerűbben dugványozással történik. A hajtásdugványokat állítsuk vízzel töltött vázába, a gyökereztetésük leggyorsabban 22 °C felett történik. Szárdugványokkal is próbálkozhatunk, kb. 5 cm-es darabokat vágjunk a szárból, és helyezzük őket vízszintesen a megfelelő közegre. A magas páratartalom növeli a sikeres szaporítás esélyét, ezért célszerű fóliával fedni a dugványokat.
Amennyiben a levelek halványodnak, elszáradnak, pöndörödnek, netán leesnek, leggyakrabban a pangó víz miatti gyökérrothadás okozza a gondot. Az is hasonló tüneteket okoz, ha túl hűvös helyre került a növény. A barna foltok a túl erős napfény vagy a száraz meleg levegő következményei. A száraz levegőn a takácsatkák is felszaporodhatnak.
Címfotó: Jana Felt