Ne vidd haza a gyapjas potyautast a boltból!

Ne vidd haza a gyapjas potyautast a boltból!

A gyapjas pajzstetű elleni harc már az áruházban elkezdődik.

 

Szobanövényeink egyik legelterjedtebb kártevője a gyapjastetű, ami gyakran észrevehetetlenül bújik meg a levelek találkozásánál, vagy a levélnyeleken, de bármelyik növényi részen megtelepedhet. Ott lapulva aztán hosszú időn keresztül súlyosan károsítja szobanövényeinket, gyengíti a növény keringési rendszerét, nekünk pedig fogalmunk sincs, kedvencünk mitől satnyul, sárgul, miért hullik a levele. Bónuszként az ürülékén korompenész képződik, ami tovább rontja a helyzetet.

Ne felejtsük a boltban kiszemelt szobanövényeket már a vásárláskor megvizsgálni, nehogy éppen így hurcoljuk be a rettegett gyapjas pajzstetűt a lakásba! A legjobb, ha a jövevényt 2 hétig karanténban tartjuk, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tesszük a többi növény közelébe. Mivel a gyapjas tetű a szabadban nem telel át, életben maradásuk kizárólag a téli hidegtől védett szobanövényeken biztosított.

Gyapjatetű

A kifejlett gyapjas tetű apró kis rovar, testét fehér viaszos por és rojtos szálak borítják. A peték viaszos, vattaszerű réteg alatt bújnak meg és kelnek ki, majd az egész csapat együtt éldegél a fehér védőréteg alatt. A gyapjas tetű fiatal és a kifejlett egyedei egyaránt a növények nedveit szívogatják, szívószerveiket a növényi szövetbe mélyesztve.

Gyapjastetű

A gyapjastetű ellen a legjobb védekezés a megelőzés, ezért gondosan vizsgáljunk át minden újonnan bekerült kedvencet, a növényeinket pedig úgy helyezzük el, hogy kellő távolságban álljanak egymástól.

Amennyiben mégis felbukkan a nem kívánt kártevő, nézzünk körül először a házi szerek között! Szappanos vízzel is lemoshatjuk a fertőzött részeket, de jó szolgálatot tehet a mosogatószer is. 2 teáskanál mosogatószert egy flakon meleg vízben keverjünk el, rázzuk össze, majd permetező segítségével juttassuk a növény levelének színére és fonákjára is.

Ha ez nem használna, kicsit erősebb, de még mindig könnyen beszerezhető szerekhez nyúlhatunk. Mártsunk vattapamacsokat barkácsboltban, gazdaboltban kapható denaturált szeszbe vagy az elektronikai boltokban fellelhető izopropil-alkoholba, és töröljük le velük a tetveket. Ezeket a szereket kizárólag védőkesztyűben használjuk, mivel a bőrön át felszívódva és belélegezve is mérgezőek lehetnek.

Végső esetben nyúljunk a növényvédő szerekhez, alkalmazzuk pl. az Actara 25 WG-t megfelelő hígításban, vagy szabadtéri kezelés esetén (pl. erkélyen, kertben) lepermetezhetjük növényeinket Vektafid A/E aerosollal, vagy Vektafid R-el is.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?