Palánta otthoni nevelése: tippek és tanácsok

Palánta otthoni nevelése: tippek és tanácsok

A tavaszi ültetéshez való palántákat meg is vásárolhatjuk, de magunk is felnevelhetjük. Tanácsok a választáshoz és palántaneveléshez.

 

Már hiába rázza Télapó a bozontos, fehér szakállát, napról-napra közelebb kerülünk a tél végéhez és ezzel együtt a kerti munkák megkezdéséhez. Itt az ideje, hogy gondoskodjunk a tavasszal kiültetendő zöldség-, fűszer- és gyógynövény-, valamint virágpalántákról. Ennek két módja kínálkozik: palántákat lehet vásárolni a piacokon és az élelmiszer áruházakban, de magunk is nevelhetünk - megbízható helyről származó magból fejlődött - friss, egészséges, fajtaazonos palántákat.

Miért van szükség palántákra?

Számos zöldségféle és virág hozzászokott a mi klímánkhoz, ahol az évszakok rendszeresen váltják egymást és a vegetációs idő évente átlagosan csupán 200 napig tart; ezeket a növényeket (pl. csemegekukorica, borsó, körömvirág, hajnalka) állandó helyükre vetjük, mert a természetes vegetációs idő bőségesen elegendő ahhoz, hogy kifejlődjenek és életképes magot érleljenek. A kerti növényállományunk jelentős része azonban a délebbi tájakról származik, ahol hosszabb a vegetációs időszak, vagy egyáltalán nincs tél. A palántaneveléssel ezeket tesszük alkalmassá a hazai termelésre azzal, hogy a magokat védett, fagymentes helyre vetjük el, belőlük palántákat nevelünk és ezeket csak a tavaszi fagyok elmúltával ültetjük ki az állandó helyükre, ahol tovább fejlődve termést érlelnek.

Szabad gyökerű vagy tápkockás?

A gyakorlatban két palánta-típust használunk: régebben általános volt az ú.n. szabad gyökerű palánta ültetése. Ezeket melegágyban, üvegházban, vagy fóliasátorban termelték és úgy emelték ki a talajból, hogy a gyökereken maradjon egy kevés föld is! A tápkockás palántákat kezdetben gyepkockában, manapság 6-10 cm átmérőjű műanyag cserepekben, dobozokban nevelik fel. Ennek nagy előnye az, hogy kiültetéskor a palánta gyökérzete az őt körülvevő talajjal együtt kerül a helyére, a gyökerek nem sérülnek meg, a fölöttébb érzékeny palántákat nem éri stresszhatás, tehát gyorsabban és erőteljesebben növekednek az új helyükön.

Tejfölös pohár vs. palántanevelő tálca

A családi kertek művelői jól teszik, ha tápkockás palántákat nevelnek apró cserépben, műanyag edényben, vagy összegyűjtött műanyag poharakban, de ezeknek az alját feltétlenül ki kell lyukasztani! A gazdaboltok kínálatában egyre több helyen látok 50-60 növényke nevelésére alkalmas palántanevelő , műanyag tálcákat, amelyeket alátéttel együtt gyártanak, tehát nem szennyezik el az ablakpárkányt.

Tejfölös pohár

Irány a párkány!

A palántanevelő edényt meleg, világos , könnyen elérhető, jól kezelhető helyre kell tenni; erre a célra a legjobb az ablakpárkány. Az optimális hőmérséklet nappal 18-22 C, éjszaka 16-18 C. A hirtelen hőmérséklet-változást, a huzatot az érzékeny szervezetű palánták nagyon megszenvedik!

Hogyan vessük a magvakat?

Palántanevelésre csak friss, fertőzésektől mentes, tápanyagban gazdag, laza kerti földet használjunk. Minden edénybe egy, vagy két magot vessünk; a magokat két-három centiméter vastag földréteggel borítsuk be. A nagyon apró magvakat (pl. Begónia, Petunia) csak egy vékony homokréteggel takarjuk, míg a nagyobb magok (pl. lóbab, ricinus) öt centis védelmet kapjanak és a magvetés után ne feledkezzünk meg az alapos öntözésről. Az edényeket a magok kikeléséig alufóliával takarhatjuk és védhetjük meg a gyors kiszáradástól.

Irány az ablak

Mennyi idő a palántanevelés?

A palánták felneveléséhez fajonként és fajtánként különböző hosszú idő szükséges: a fejes saláta, a káposztafélék, a kobakosok 4-5 hét alatt, a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs palánták 6-8 hét alatt fejlődnek kiültethetővé, de a gumós zeller palánták felneveléséhez 10 hétre van szükség. A virágpalánták felnevelési ideje 4-10 hét között változik.

A palánta egészsége és edzése

Olykor előfordul, hogy a palánták túlságosan gyorsan nőnek, megnyúlnak; ezt a hőmérséklet és az öntözés csökkentésével lehet megakadályozni. Gyakran fordul elő a palántadőlés, amelyet egy gombás fertőzés idéz elő; ezt oly módon tudjuk megelőzni, hogy a talajba kevés gombaölő permetezőszert keverünk.

Kiültetés előtt néhány nappal a palántákat edzeni kell a rájuk váró mostohább, szabadföldi körülmények elviselésére. Ez abból áll, hogy a palántanevelő edényeket nappal kiállítjuk a szabadba és kissé mérsékeljük az öntözést.

Mikor és hogyan ültessük ki a palántát?

A palánták kiültetését a tavaszi fagyok elmúltával szokásos megkezdeni; a fejes salátát és a káposztaféléket március közepétől április elejéig, a paradicsomot május végétől június közepéig, a paprikát és a dinnyét május közepén, a tojásgyümölcsöt és a zellert május végén, június elején, az egynyári virágokat május második felében szokták kiültetni.

Lehetőleg kifogástalan, egészséges palántákat ültessünk; ezeknek főbb jellemzői a következők: a gyökérszálak dúsak és fehérek, a szár erős, egyenes, a növényen - a szikleveleken kívül - 4-5 sötétzöld lomblevél és 1-2 virágbimbó is ékeskedik.

A palántákat nagyon óvatosan ültessük, mert igen sérülékenyek! Olyan mélyen kerüljenek a földbe, hogy a sziklevelek éppen a talaj szint felett maradjanak. A mély és a magas ültetés egyaránt hátrányos a palánták fejlődésére. Kivételt képez a fejes saláta, amelyet magasan kell elültetni. Az ültetés után a palántákat azonnal, alaposan be kell öntözni.

A palántanevelés kellemes, üde és szórakoztató foglalkozás. Persze felelősséggel is jár, mert a nyitott ablakban felejtett és elfagyott palántákat már nem lehet életre kelteni és az elmulasztott öntözés is végzetes lehet a számukra. De a palántanevelés is hozzá tartozik a kertészkedő ember alkotó tevékenységének teljességéhez. Neveljünk tehát palántákat!

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?