Palántanevelés az ablakban

Palántanevelés az ablakban

Lassan itt az ideje előszedni a tejfölöspohár-gyűjteményt.

Azt már tudjuk, hogy bizonyos növényeket palántázni kell az éghajlatunkon, hiszen szabadföldre csak akkor ültethetőek ki, amikor már elmúltak a fagyok. A palántákat készen is vehetjük, de ha elég lelkesek vagyunk, magunk is megpróbálkozhatunk a nevelésükkel.

Vedd elő a poharakat, foglald el az ablakokat!

Igényel némi előkészületet a palántanevelés, szerencsések vagyunk, ha van egy télikertünk, fedett erkélyünk. Amennyiben egyikkel sem rendelkezünk, legjobb az ablakpárkányba helyezni a bázist. Itt tudjuk leginkább biztosítani a növényeknek a meleg, világos, könnyen elérhető helyet. Az optimális hőmérséklet nappal 18-22 °C, éjszaka 16-18 °C. Nem megfelelő hőmérsékleten palántáink megfáznak, és érzékenyek a huzatra is, tönkremennek hamar.

Ma már különböző palántanevelő tálcákat lehet kapni, ezek könnyen kezelhetőek, jobban tisztántarthatóak, de bátran vethetünk tejfölös poharakba is. Ne felejtsük el az aljukat kilyukasztani, ha nem szeretnénk, hogy a pangó víz tegye tönkre a palántáinkat.

palantaneveles ablakban 01

Inkább több magot vess, mint kevesebbet

Palántanevelésre friss, fertőzésektől mentes, tápanyagban gazdag, laza kerti földet vagy palántanevelő földet használjunk. A poharakba egy vagy két mag kerüljön, ezeket a mag méretétől függően takarjuk földdel. A nagyon apró magokra csak egy vékony homokréteget szórjunk, a többségre 2-3 cm vastag föld kerüljön, a kiugróan nagyokra 5 cm. A magvetés után alaposan öntözzük be a földet. Az edényeket a magok kikeléséig alufóliával takarhatjuk és védhetjük meg a gyors kiszáradástól. Mindig tervezzünk némi többlettel, biztosan lesznek olyan palánták, amelyek tönkremennek, életképteleneknek bizonyulnak, ezért némi ráhagyással vessük a magokat.

palantaneveles ablakban 04

Víz: baj, ha sok, baj, ha kevés

Az öntözés kritikus pont a palántáknál, a kiegyensúlyozott, rendszeres vízellátás ugyanis nagyon fontos a növénykék számára. Sajnos könnyű őket túlöntözni és alulöntözni is. Lombozatuk méretéhez képest a palánták gyökérzete viszonylag kis térfogatú közegben helyezkedik el, így érthető, hogy ezt a kis térfogatot mind kiszárítani, mind túlöntözni igen könnyű. A palántanevelés során kisebb adagú, de gyakori öntözésekkel biztosíthatjuk a megfelelő vízellátást. Ha az éppen fejlődésnek indult növénykék nem jutnak elég vízhez, vagy nem megfelelő időben kapják azt, hamar kiszáradnak. Előfordulhat szélhatás is, amikor a tálca, a növénytömeg szélén lévő palánta nem úgy fejlődik, mint a többi, mert neki jut a legkevesebb fény, vagy víz. Kitűnő megoldás lehet ez ellen és a vízellátás egyenetlensége ellen is, ha a talajt vízmegtartást segítő szerrel kezeljük (Water Retainer Vízőr), akár magvetés előtt, az ültető közeghez keverhetjük ezt a folyadékot.

Fény: jól jön a lámpa

Az az ideális, ha a természetes nappali fény több mint 12 órán keresztül biztosított. Amennyiben ez nincs így, pótmegvilágítást alkalmazhatunk, pl. LED-es lámpával vagy más mesterséges fényforrással rásegíthetünk a palánták növekedésére. Ügyeljünk arra, hogy sem a tűző nap, se a túl közel tett lámpa ne égesse meg a növény levelét. Ha nem kap elég fényt a palánta, könnyen felnyurgul, gyenge, világos színű lesz.

palantaneveles ablakban 03

Már nincs messze a vége

Szólnunk kell még a palántadőlésről is, amelyet egy gombás fertőzés idéz elő, általában a magas hőmérséklet és relatív páratartalom, valamint a nagy sűrűségben elhelyezkedő növények ideális feltételeket teremthetnek a kártevők és a korokozók gyors felszaporodásának. Mivel gombaölőszert otthon nem feltétlenül szeretnénk használni, jobb, ha a körülményeket tesszük olyanná, hogy nem jelenik meg a kórokozó. A túlöntözött, párás környezet helyett inkább a vízmegtartó szerek használatával próbálkozzunk.

A palánták felneveléséhez fajonként és fajtánként különböző hosszú idő szükséges, általában 4-10 hét között, ezekről tájékozódhatunk a vetőmagok tasakján is. A palántákat a tavaszi fagyok elmúltával kezdhetjük kiültetni. A hideget jobban tűrőket pl. káposztaféléket már március közepén kitehetjük, a melegigényesebbeket, pl. a paradicsomot csak május végétől ajánlatos. Kiültetés előtt néhány nappal a palántákat edzeni kell a rájuk váró mostohább, szabadföldi körülmények elviselésére. Ehhez nappalra tegyük ki őket a szabadba és kissé mérsékeljük az öntözést. A kiültetésre alkalmas palánta gyökere dús és fehér, a szára erős és egyenes, a levelek közül már 4-5 kifejlődött, épek, egészségesek, netán 1-2 virágbimbó is megjelent már.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?