Palántázással sok időt nyerhetünk

Palántázással sok időt nyerhetünk

Milyen jó lenne, ha a tavasz és a nyár hosszabb lenne! A zöldségnövények számára ez előidézhető, mégpedig úgy, hogy szabadföldi életüket palántaként kezdik.

A zöldségfélék többségét magvetéssel szaporítjuk. Ezek egy részét csak akkor lehet elvetni, amikor a fagyok veszélye elmúlt és a talaj felmelegedett, mert a magjuk hideg talajban nem csírázik ki, illetve a fagyérzékeny csíra elpusztul. Így viszont a tenyészidő rövid és a termés csekély lesz. Ezen a nehézségen három módon lehet segíteni: 1. fóliasátor talajába vetjük a magokat, 2. fóliasátorban palántákat ültetünk, és 3. szabadföldön máshol előnevelt palántákat ültetünk.

Régebben a legtöbb kertészkedő maga nevelte fel a zöldség- és a virágpalántákat. Manapság olyan nagy a kínálat, hogy érdemesebb megbízható helyről beszerezni az ültetendő növényeket.

Az ablakban

Milyen legyen a palánta?

Zömök, nem megnyúlt, a levelei legyenek sötétzöldek, frissek, a szára vastag, erős, a gyökérzete dús, fehér. A kiültetésre érett paprika, paradicsom, uborka palántán lehetőleg legyen egy-két virág is.

Hogyan ültessük el a palántát?

Bármilyen jó minőségű palántát ültetünk, eredmény csak akkor várható, ha a helyét alaposan előkészítjük, vagyis ősszel felásott, megtrágyázott talajba ültessük a palántát, ügyelve arra, hogy olyan mélyen legyen a földben, ahogyan a palántaágyban állott. A kiültetett palántát azonnal, alaposan be kell öntözni.

Fiatal paradicsom

Ha májusi, talaj menti, hajnali fagyok fenyegetnek, akkor a palántákat papírsüveggel, agyagcseréppel, a föld felkupacolásával kell megvédeni, majd a levegő felmelegedése után öntözéssel, könnyen felvehető műtrágya kiszórásával kell segíteni a növények növekedését.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR