Magaságy: tippek és trükkök

Magaságy: tippek és trükkök

Az egy hónappal ezelőtt épített magaságy mára már ontja a termést. Most azt mutatom be, hogy mi mindent tud még ezen kívül!

Ötrészes sorozatom utolsó fejezetéhez értem: bemutattam, hogy májusban hogyan vettem meg a könnyű betonból készült magaságyat, hogyan töltöttem meg rétegesen talajjal, hogyan ültetettem bele gyorsan fejlődő palántákat és milyen ápolási munkákat végeztem eddig. Itt az idő a kitekintésre: vajon mire jó még a magaságy? Tippek és trükkök következnek lelkes kertészkedőknek!

Komposztálás

Akit már megérintett a háztartási szerves (zöld)hulladék újrahasznosításáról, azaz komposztálásról szóló ódák egyike-másika, biztosan szembesült a fő kérdéssel: mire lehet a komposztot használni? Mert az egy dolog, hogy az ember létrehozza a komposztálót, belehordja az összetevőket és türelmesen megvárja az átalakulást, de a végén mindenki ott köt ki, hogy ott van évente több száz liter friss, finom és értékes komposzt, amivel kezdeni kellene valamit. De mit? Ezt a kérdést a magaságy kapásból megoldja: hatalmas mennyiségű komposztot lehet elnyeletni vele, ráadásul rendszeres időközönként. Így tényleg hasznosul!

És amire sokan nem gondolnak: a komposztálás nem mindig jár sikerrel. Az eredmény nem csak a kertészkedőn múlik, hanem sok tényező összességén. Van, amikor a komposzt nem érik be, nem korhadnak el benne az anyagok, nem lesz morzsalékos. A magaságy ilyenkor is jól jön: a félig elkészült komposzt nagyon jól megfér valamelyik középső rétegében (nem a tetején). Hiszen amíg a megtelt komposztálót nem ürítettük ki, addig a teljes zöld folyamatot megakasztjuk.

Ezt a gondolatmenetet valószínűleg a magaságyat gyártó cég is körbejárta, hiszen a Leier Kertshopban, ahonnan a fabetonból készült magaságy származik, ugyanebből az anyagból komposztálót is lehet kapni. Ez egy 120*120 cm-es, a magaságyhoz kísértetiesen hasonlatos Durisol elemekből álló építmény, amely 80 cm magas és még fedele is van. Ez is szellőzik, ez is tartós, ezt is könnyű összerakni.

Leier magaságy

Mi mehet a komposztra?

Az alapszabály az, hogy csak egészséges, betegségektől (penész, rothadás) mentes anyagok kerüljenek a komposztálóba. A legnagyobb mennyiségű szerves hulladék a kertből és a konyhából származik. Jó alapanyag a metszéskor levágott nyesedék, a szőlővessző, a nyári hajtások, a gyomnövények, a nádtörmelék, a törköly, a kemény fákból származó fűrészpor stb. Igen sok gondot okoz az ősszel lehullott lomb annak, aki nem készít komposztot! A többi anyag közé kell keverni a lekaszált füvet is, amellyel az a probléma, hogy a száraz fű nem korhad, a friss fű pedig penészedik, ezért más anyagokkal kell összekeverni. Jól bevált szabály az, hogy olyan a komposzt, mint a szendvics: minél többféle anyagból áll, annál jobb!
Felhasználható komposztálásra a konyhai hulladék, a burgonya, a dinnye, a bab és a borsó héja, a kifőzött tea, a kávézacc, a tojáshéj, sőt a fatüzelésű kályhák hamuja is. Ez utóbbi értékes kálipótló anyag is. Aki a konyhai hulladékot komposztkészítésre használja, annak kevesebb szeméttel kell bajlódnia!

Mi nem mehet a komposztba?

A hosszadalmas leírás helyett ezt a kérdést két egyszerű szabállyal válaszolnám meg: a komposztra nem való, ami nem szerves anyag, és ami van annyira gusztustalan, hogy nem szeretnénk talajt készíteni belőle. Ennyi.

Mivel tápláljuk a magaságy talaját?

A tápanyagutánpótlás kérdése akkor merül fel, ha a magaságy már termett, a talaj esetleg már néhány éves és szeretnénk visszaadni a termőképességét, felfrissíteni a tápanyagtartalmát. Ha úgy érezzük, hogy a friss komposzt ehhez nem elegendő, akkor komplex műtrágyákhoz fordulhatunk. Ezek azért praktikusak, mert eleve a tápanyagok egy kiegyensúlyozott koktélját tartalmazzák, így nem kell azon gondolkodnunk, hogy melyik növényvédelmi állomás laborjában vizsgáltassuk be a talajt és hol kérjünk az eredményekről szakszerű kiértékelést. Persze az utóbbi megoldás lenne a legpontosabb, de hát lássuk be, kinek van erre ideje?

A komplex műtrágyák granulátum és folyadék (oldat) formájában is kaphatók, ez a folyékony műtrágya csak egy a sok közül, amely tökéletesen alkalmas a tápanyagutánpótlásra. És a lényeg: a műtrágyát oldjuk fel vagy keverjük el néhány kanna vízben és öntözzük a talaj felszínére. Egy nap múlva már ültethetünk is bele.

Talajcsere - hogyan fogjunk hozzá?

Ha elkészült a friss, érett komposzt a kerti komposztálónkban, akkor azt késő ősszel vagy kora tavasszal bele kéne juttatni a magaságyba. De legjobb, ha nem felülre tesszük, hanem a felső, virágföldből álló réteg alá. Legalábbis a durvább anyagokat.

Mindenek előtt válasszuk szét a komposztot finom és durvább részre. Ezt követően a magaságy felső rétegéből lapáttal szedjünk le 10-15 cm-nyit. A magaságy mellé fektetett használt fóliával elérhetjük, hogy mindeközben ne okozzunk nagy felfordulást a kertben: erre kupacoljuk a kiemelt földet. A kiszedett, fáradt talajhoz keverjük hozzá a komposzt legfinomabb részét. A magaságy szabaddá vált felszínére egyengessük el a durvább részeket. Majd végül a korábbi, félig virágföldből, félig finom komposztból álló keveréket rakjuk vissza az ágy tetejére.

Nem lesz így túl magas a talajszint? Talán igen, de nem valószínű. A magaságy alján lévő, folyamatosan korhadó rétegek lassan elfogynak, így a felső talajszint süllyedni kezd. Az én magaságyam az első hónapban 10 cm-t ment lejjebb, valószínűleg azért, mert nem tapostam meg eléggé a rétegzéskor, de lehet, hogy azért, mert arányaiban sok kerti friss hulladékot (pl. leveles gallyakat, metszés utáni nyesedéket) használtam.

Hogyan termeljünk többet?

A termésmennyiség növeléséhez két úton is eljuthatunk: vagy a használható területet kell növelnünk, vagy a termesztési időt kell elnyújtanunk.

A magaságy területét egyszerűen megnövelhetjük úgy, hogy a szélére kúszó- és futónövényeket (pl. uborkát) ültetünk, amelyet aztán a peremén átvetve "kiengedünk a palackból". A lelógó levelek hamarosan a földig érnek majd és nem a mi apró ágyásunkban foglalják a helyet. Egy másik - szerintem szellemes - ötlet a zsebes fürdőszobapolc használata. Ezt a hajlékony textilből készült lakberendezési tárgyat, amelyet eredetileg a gardróbok, előszobák és fürdőszobák falára, az apró eszközök elhelyezésére szántak, a legtöbb háztartási és bútorboltban beszerezhetjük. Egyszerűen rögzítsük a magaságy 4 oldalára és a zsebeibe ültessünk apróbb növényeket, például fűszereket! A déli oldalra a mediterrán napsütést igénylőket, míg az északira inkább az árnyéktűrőket. Mellékelek erről néhány fotót, de a videón is látszik, hogyan rögzítettem néhány ceruzavékony ágacska segítségével.

Leier magaságy

A magaságy szezonját is megnyújthatjuk, tehát a tavaszból és őszből is hozzátoldhatunk még 1-1 hónapot a normál kerti tenyészidőhöz. Mivel a magaságy alsóbb rétegei folyamatosan korhadnak, így hő szabadul fel és az ágy talajának hőmérséklete ebben az időszakban eleve néhány fokkal melegebb, mint a környezete. Így gyorsabban növekedésnek indul benne az összes mag és palánta tavasszal, számolhatunk azzal, hogy két héttel korábban vethetünk, és két héttel tovább otthagyhatjuk ősszel a még termő növényeinket.

De hogyan lesz a két-két hétből 1-1 hónap? Például fóliatakarással! Ha vagyunk olyan szerencsések, hogy előző évben kellően megsüllyedt a magaságy talajszintje, akkor nagyon egyszerű a dolgunk: csak vennünk kell egy pár négyzetméter fóliát és rá kell fektetnünk a magaságy keretére. Azzal a módszerrel rá is fogathatjuk, mint ahogy a kertben felállított ebédlőasztalon szeles időben rajta tartjuk a terítőt - lesúlyozott csipeszekkel vagy zsinegekkel.

Ha a magaságy nem süllyedt meg, akkor pici tetőt eszkábálhatunk rá. A legpraktikusabb, ha van 4-5 hajlékony nádpálcánk, amelyek kb. másfél méter hosszúak és ívesen beleszúrhatjuk őket a magaságy talajába, hogy úgy álljanak, akár a hordó dongái. Erre a gyors vázra aztán egyszerűen ráfektethetünk egy kertészeti fóliát. De gondolkodhatunk sátortetőben is, ha csak vastagabb lécek állnak rendelkezésünkre. Az otthon ügyesen barkácsolók pedig akár állandó keretet is készíthetnek, amely egy mozdulattal feltehető és levehető. Na így nyerünk újabb 2-2 hetet az évből!

Ha valakit érdekel a magaságy összeállításáról szóló beszámolóm, vagy a talajrétegek összeállításáról szóló írás, esetleg a növények beültetéséről szóló cikkem, netán a növényápolási tapasztalataim megosztása, amelyeket 4-3-2-1 hete tettem közzé, az kattintson nyugodtan a linkekre, és ossza meg saját tapasztalatait is alatta, kommentben.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?