Az élénkzöld spenótlevelet semmiképp ne hagyjuk ki az étrendükből! Hogy miért?
Mert több szempontból is igen hasznos a rendszeres fogyasztása. Számtalan egészségmegőrző és betegségmegelőző tulajdonsággal rendelkezik. Rendkívül gazdag antioxidánsokban és fitonutriensekben - ezek olyan természetes vegyületek, melyek védik és táplálják a különböző szerveinket.
A spenót nagy mennyiségben tartalmaz a csontjaink szilárdsága szempontjából elengedhetetlen K-vitamint. Sok benne az A-vitamin, ami a szem egészsége miatt fontos. Nagy mennyiségben tartalmaz továbbá C-, E-, B2- és B6-vitamint, valamint ásványi anyagokat, például káliumot, kalciumot, vasat, magnéziumot és mangánt. Nem beszélve arról, hogy nagyon finom és sokáig eltartható.
Még ha oly apró is a kertünk, mindenképpen érdemes tehát egy részét a spenót termesztésére áldoznunk. Következzen néhány hasznos tanács azzal kapcsolatban, hogyan tudunk sikeresen spenótot termeszteni a szabad ég alatt vagy éppen a lakásban, a négy fal között.
A spenót szabadföldi termesztése
A spenót a fekvést illetően nem válogatós növény, feltéve, hogy legalább 45 nap áll a rendelkezésére hűvösebb időben a növekedésre. Tehát a hűvös időjárást kedveli, jól tűri a fagyot és az alacsonyabb hőmérsékletet. Nagy melegben gyorsan felmagzik.
Az ültetés ideje
Ami az ültetés legalkalmasabb időpontját illeti, a magokat kora tavasszal vessük el, amikor a föld a hóolvadás után már eléggé felengedett ahhoz, hogy meg tudjuk művelni. Azt is megtehetjük, hogy a magokat augusztus közepén vetjük el, így ősszel tudjuk betakarítani a termést. Ez esetben arra ügyeljünk, hogy a talaj már kellően lehűlt legyen.
A palántákat talajtakaró mulccsal vagy hidegággyal óvjuk. Néhány mag ilyen körülmények között még áttelelni is képes, hogy aztán tavasszal kicsírázzon.
A palánták közötti ültetőtávolság
A sorok közötti távolság kb. 30 cm legyen, a palánták pedig 10-20 cm-re legyenek egymástól. Jó, ha tudjuk, hogy az új-zélandi spenót nagyobb, mint a többi fajta, így esetében nagyobb ültetőtávolság szükséges: a sorok közötti távolság 60 cm, míg az elvetett magok közötti távolság 30 cm legyen. Célszerű továbbá a spenótmagokat az elvetés előtti éjszakára vízben beáztatni, mivel lassabb ütemben csíráznak ki. A csírázási idő rendszerint egy-két hét.
A következő lépés a sorok betakarása, hogy kivédjük a különböző kártevők támadását.
Amikor az apró növénykék kezdenek megjelenni, a földjüket mérsékelten öntözzük meg, hogy kellően nyirkosan legyen, ha a palánták fejlődése idején nem esne elegendő eső. Juttassunk ki továbbá magas nitrogéntartalmú trágyát, amikor a palánták elérték a 6-8 cm-es magasságot. A spenót számára a 6,0-7,5 pH-értékű talaj az ideális.
Betakarítás
Amikor a levelek már elég nagyra nőttek a betakarításhoz, a növény tövéhez közel vágjuk le azokat. Két lehetőségünk is van: vagy learatjuk a teljes növényt, vagy csak a külső leveleket szedegetjük le, és hagyjuk, hogy a belső, kisebb, fiatalabb levelek tovább fejlődjenek. Ne számítsunk arra, hogy olyan gyorsan visszanő, mint a saláta vagy a mángold. Az új-zélandi spenót azonban például általában gyorsan visszanő. Amikor a növény szára eléri a 20 cm-es magasságot, vágjuk vissza a csúcsát, hogy gátat szabjunk a növekedésének, valamint kellően formás maradjon.
Miután összegyűjtöttük a leveleket, javasolt azokat hideg vízben megmosni.
Hogyan tároljuk a spenótot?
A spenótleveleket kb. 10 napig a hűtőszekrényben is tárolhatjuk, de a legjobb, ha a többi betakarított terméstől elkülönítve tartjuk, hogy elkerüljük az etiléngázzal való érintkezését. A spenót kiválóan le is fagyasztható.
Tippek a spenót és más leveles zöldségek beltéri termesztéséhez
Sikeresen termeszthetünk spenót cserépben, virágládában az ablakpárkányon is, már csak azért is, mert így még hosszabb ideig eltartható és környezetének a hőmérsékletet is befolyásolni tudjuk.
Vannak spenótfajták, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel szemben, mindenekelőtt ezekkel célszerű próbát tennünk. A csírázási folyamat felgyorsításához az elvetett magok edényét takarjuk le fóliával vagy nejlonzacskóval, majd állítsuk meleg helyre. A hűtőszekrény teteje például tökéletes hely a művelethez, mivel tartós meleget bocsát ki.
Amikor kiválasztjuk a spenót helyét, tartsuk szem előtt, hogy a növény napi szinten minimum 6 óra közvetlen napfényt igényel. Egy napsütötte erkély vagy veranda ideális a számára, feltéve, hogy a hőmérséklet mindig fagypont felett van. Egy kellően napos szoba szintén megfelel. A megfelelő növekedés biztosítására kiegészítésképpen lámpákat is üzembe helyezhetünk.
A számos különböző módon elkészíthető spenót megérdemli tehát, hogy rendszeresen a tányérunkra kerüljön. Nyersen salátákba tehetjük, megpiríthatjuk fokhagymával, tésztákhoz keverhetjük, gazdagíthatjuk vele a különböző leveseket, és természetesen ízletes főzeléket főzhetünk belőle. Gyakorlatilag végtelen a száma a lehetőségeknek, hogy a spenót egészségre gyakorolt jótékony hatásait kihasználjuk.
