A levelével díszítő szobanövény meglepően változatos formákban kapható. És ami még nagyszerűbb: levéldugványról egyszerűen szaporíthatjuk.
Annak ellenére, hogy több száz begóniafaj létezik, a legtöbbet gyökérzetük alapján 3 csoportba oszthatjuk.
Gumós
A gumós begóniák (Begonia tuberhybrida) gumós gyökerekről fejlődnek: ismertetőjelük a méretes, mutatós virágok, melyek tavasztól őszig díszíthetik balkonunkat.
Mindig nyíló
Bojtos gyökereket nevel az egynyári dísznövényként ismert, virágágyak és félárnyékos balkonládák sikernövénye, a mindig nyíló begónia (Begonia semplerflorens).
Király
A harmadik csoportba tartozó begóniafajok viszont nem virágaikkal, hanem dús, mintás lombozatukkal érdemelték ki figyelmünket. A királybegóniák rizómát (gyöktörzset) fejlesztenek, amivel könnyen terjednek a talaj felszínén, esetleg rövid szártagú indákat nevelnek, mint a tigrisbegónia, amitől kiváló ámpolna növény válnak. A fenti két példával ellentétben a királybegóniák (Begonia Rex hibridek) inkább a szobába, mint a szabadba valók.
A Dél-Amerika trópusi dzsungeléből származó királybegónia, illetve a több száz nemesített változata viszonylag igénytelen szobanövények, ha sikerül környezetükben 50-60%-os páratartalmat elérnünk. Feltűnő mintázatú levélzetükön a vörös-rózsaszín-fekete-zöld-borz színek árnyalatai változhatnak, de lehetnek foltosak, pöttyösek négyzethálósak vagy hegyvidéki térképet ábrázolók is.
Ha jól tartjuk őket, a markáns levelek árnyékában apró, törékeny virágokkal ajándékoz meg minket.
A királybegónia szereti a világos helyet, de a tűző nap megégetheti, ahogy a huzatot vagy a fűtőtest közelségét sem bírja. Esőerdei származásának köszönhetően szereti a magas páratartalmat, amit gyakori, délelőtti permetezéssel próbáljunk emelni. Közepes vízigényű, figyeljünk arra, hogy öntözéskor a levelire minél kevesebb víz kerüljön, illetve óvakodjunk a túlöntözéstől, aminek hatására rothadásnak indulhatnak puha szövetei. A begónia leveleiben viszonylag sok oxálsav található, s emiatt a kártevők elkerülik. Viszont hajlamos a gombás (szürkepenész, botrítisz) fertőződésre, amitől akár az egész növény elpusztulhat. A legjobb védelem, ha szárazan tartjuk a leveleit.
Hogyen legyen sok-sok begóniánk?
Szaporítása érdekes: elég a levélnek egy darabkája hozzá. Vágjunk egy 2,5-3,5 cm-es háromszöget egy egészséges levélből, majd 45°-os szögben dugványozzuk a levél ¼-ed részét a laza szerkezetű, tőzeges földkeverékbe (képek erről itt!). A páratartalom emelése érdekében fedjük le a cserepet műanyag zacskóval, majd várjunk türelmesen, amíg a levéldugványok tövében meg nem jelennek az apró növénykék. Ha a "gyerekek" már eléggé megerősödtek, válasszuk szét őket az anyalevéltől és ültessük át őket.
A későbbiekben nem kell begóniánkat évente átültetnünk, csak ha a gyökerek megjelennek a cserép alsó nyílásán vagy ha levélzetének mérete jóval meghaladja a földlabdáét, ami miatt nagyon gyakori öntözést igényelne. A lakásban ne mozgassuk túl gyakran a begóniákat, mert nem szeretik a költözködést.
Ki szereti a begóniákat?