Ahogy december közepe után járunk, a napok nemcsak rövidebbek, hanem sűrűbbek is lesznek. A fény alig időzik, a kert megpihen, az adventi csend pedig már nemcsak várakozás, hanem készülődés. A néphagyomány szerint december 17. ilyen határnap volt: nem tartozott a látványos ünnepek közé, mégis figyelmet érdemelt, mert azt hitték, ilyenkor a tél már az ünnepek utáni arcát mutatja meg.
Lázár és Olümpiász napja – amikor az advent már a végéhez közelít
December 17. a keresztény naptárban Lázár napja, és egyben az advent utolsó, kiemelt időszakának kezdete is. A római katolikus egyház ezen a napon emlékezik meg Szent Olümpiászról, a 4–5. században élt bizánci nemesasszonyról is, aki vagyonát és életét a rászorulók szolgálatába állította. A falusi ember számára ezek az emléknapok nem harsány ünneplést jelentettek, hanem elcsendesedést: azt az érzést, hogy a karácsony már egészen közel van.
A nap, amelyből a karácsony utáni telet próbálták kiolvasni
A táji népi megfigyelések szerint december 17. időjárásából a karácsony utáni napokra próbáltak következtetni. Ezek nem országos szabályok voltak, hanem helyi tapasztalatok, főként dunántúli és felvidéki gyűjtésekből.
Ha a nap szeles és nyugtalan volt, abból változékony, gyorsan forduló telet vártak. Ha viszont ködös, csöndes idő ült meg a tájon, azt mondták, tartós fagy, hosszabb hideg következik. A gazdák számára ezek a jelek segítettek eldönteni, mennyire kell felkészülni az ünnepek utáni hetekre.
Amikor az állatok hamarabb megérezték a változást
Több vidéken úgy tartották, hogy a jószág ezen a napon különösen érzékenyen reagál a közelgő időváltozásra. Ha a marhák vagy a lovak nyugtalanabbak voltak, gyakrabban mozgolódtak az istállóban, abból havazásra vagy hidegfrontra következtettek. A paraszti világban az állatok mozdulatai a természet korai jelzéseinek számítottak.
A lezárás ideje – miért nem indult semmi új ezen a napon
December 17-én sok helyen nem tartották szerencsésnek új munkába fogni. Úgy vélték, ami ezen a napon indul, nehezen halad majd előre. Ez nem tiltás volt, inkább belső óvatosság: az advent végének idején már a lezárás és a felkészülés számított fontosnak.
December 17. tehát nem hangos, nem látványos nap a népi kalendáriumban. Inkább olyan, mint egy mélyebb lélegzet a karácsony előtt. Aki figyelt, ilyenkor már érezhette: a tél nemcsak hideget hoz, hanem csendet, rendet és az ünnep előtti megérkezés érzését is.