Február 28-hoz kütődik Román napja, amelyhez régi hagyományok fűződnek.
Ezen az estén egyesek tűzet raknak az utcán, majd átugrálják azt, hogy ezzel biztosítsák egészségüket és könnyebben köszönthessék a tavaszt. A tűzugrás egyik fontos célja, hogy a tűz melegével "felmelegítsék" márciust, segítve a tavasz elérkezését.
A szertartásban nemcsak férfiak, hanem fiatal menyecskék is részt vettek. A tűzhez kötődő régi hiedelmek szerint annak megtisztító és védő ereje van, amely elűzi a betegségeket és a rossz időt. Az ugrás mozdulatában a megújulás és az új kezdet jelenti a központi elemét.
Termésjóslás Szerémségben
A Szerémségben Román napját termésjósló napnak tartották. A régi tapasztalatok szerint, ha ezen a napon derüs idő volt, az jó termést ígért. A paraszti gazdálkodásban a természet megfigyelése kulcsszerepet játszott, és az ilyen népi megfigyelések alapján próbáltak következtetni a következő mezőgazdasági időszak sikerességére. Ha az idő borús volt, akkor gyengébb termést vártak, ha pedig napos, akkor bőségesebb aratást reméltek.
A Kalevala napja
Február 28-a a finn kultúra egyik meghatározó eseményének is emléket állít: A Kalevala napja ezen a napon tiszteleg Elias Lönnrot néprajztudós előtt, aki 1835-ben ezen a napon tette közzé az első Kalevala-kötet előszavát.
A Kalevala a finn népköltészet legjelentősebb eposza, amely hatalmas hatással volt a finn identitás kialakulására, a nemzeti öntudatra és a művészetek fejlődésére. Az eposz jelentős hatással volt a világirodalomra is, hiszen részletei inspirálták más nemzetek irodalmi alkotásait.
A Kalevala teljes magyar fordítását több neves fordító is elkészítette, elsőként 1871-ben Barna Ferdinánd, majd 1909-ben Vikár Béla. Később Nagy Kálmán (1972), Rácz Kálmán (1976) és Szente Imre (1980-as évek) is elkészítette saját átiratait.
A nap jelentősége nemcsak Finnországban, hanem világszerte elismert, hiszen az eposz olyan mitológiai és történelmi elemeket tartalmaz, amelyek egyetemes emberi értékeket hordoznak.