Február eleje a Kalendáriumban nem a hirtelen fordulatokról szól, hanem az apró elmozdulásokról. A tél még tartja magát, de a fény már hosszabb ideig marad velünk, a természet pedig – bár kívülről mozdulatlan – lassan készülődik. Február 7., Tódor napja ebbe a csendes, átmeneti időszakba illeszkedik.
A népi kalendárium nem minden naphoz kapcsolt hangos ünnepet vagy egyértelmű regulát. Tódor napja inkább azok közé a dátumok közé tartozik, amikor az emberek figyeltek: az időjárást, a szelet, a hideg erejét, a nappalok változását. Ez a nap nem dönt el semmit, de sokat elárul annak, aki észreveszi a jeleket.
Mit figyeltek ezen a napon?
Február 7-e már Dorottya után jár, de még jóval Julianna előtt. A régiek ilyenkor azt próbálták felmérni, vajon a tél kapaszkodik-e még, vagy lassan enged. Ha Tódor napján zord, szeles idő volt, azt úgy értelmezték, hogy a hideg még nem mondott le az uralmáról. Ha viszont csendes, napos arcát mutatta a táj, az a közelgő enyhülés egyik halvány jele lehetett – de még nem ígéret.
Ez a bizonytalanság jól tükrözi a február eleji gondolkodást: nem jóslunk biztosat, inkább mérlegelünk.
A kertész szemével
A kertben február 7-én továbbra sem a munka áll a középpontban. A talaj még fagyos lehet, az éjszakák hidegek, a növények mélyen pihennek. Mégis ez az az időszak, amikor a tapasztalt kertész már figyel: megjelenik-e a reggeli olvadás, változik-e a talaj szerkezete, élénkebbek-e a madarak mozgásai.
Ez a nap a tervezés ideje. A vetések, metszések, tavaszi munkák gondolatban már formálódnak, de kéz még nem nyúl a szerszámhoz. A természet tempója diktál.
A nap üzenete
Tódor napja a Kalendáriumban a kivárás és az önmérséklet napja. Arra emlékeztet, hogy a tél végét nem lehet siettetni, és hogy a figyelem sokszor többet ér, mint a cselekvés. Február 7. nem ad biztos válaszokat – de segít feltenni a jó kérdéseket.
A tavasz közeledik, de még úton van. És néha a legbölcsebb döntés az, ha hagyjuk megérkezni.
A naphoz időjóslás is kapcsolódott. Úgy tartották, ha Balázs napján esik az eső, akkor nyáron jég veri el a termést. Baranyában és Szeged környékén is ismert volt az a hiedelem, hogy a szőlő négy sarkának megmetszése megóvja a termést a madaraktól.
Mit üzen ma Balázs napja?
Február 3. emlékeztet arra, hogy a tél derekán az ember egyszerre próbálta védeni saját testét, közösségét és megélhetését. A balázsolás szokásai mögött nemcsak vallásos hit, hanem tapasztalat, megfigyelés és közösségi gondoskodás húzódott meg. Egy olyan nap ez a Kalendáriumban, amikor a védelem nem elzárkózást, hanem figyelmet és törődést jelentett.