Június 8-a Medárd napja, amelyhez a magyar néphagyományban, de még Európa sok táján is számos időjárási megfigyelés és termésjóslat kapcsolódik.
E napot sokszor az utolsó fagyosszentként emlegetik, noha a legismertebb fagyosszentek – Pongrác, Szervác és Bonifác – májusban vannak, így Medárd már inkább csak jelképes „utolsó” a sorban. A figyelem ilyenkor már nem annyira a hidegre, mint inkább a csapadékra irányul, hiszen évszázadok óta úgy tartják: ha Medárd napján esik, negyven napig esni fog.
A legendás "40 napos eső" és annak hatása
A legismertebb népi regula így szól: „Medárd napján ha esik, negyven napig mindig esik.” A hit alapja az a megfigyelés, hogy a Medárd környéki időjárás hosszabb távra is befolyásolhatja a nyár időjárási tendenciáit. Természetesen nem minden évben teljesedik be ez a jóslat, de sokszor megdöbbentően pontosnak bizonyult.
Medárd napját termésjósló időpontként is számon tartották: ha az idő derűs, a gazdák jó szőlőtermésre és kellemes nyárra számíthattak. Azt tartották: „Medárdus tájban a nyár hideg faggyal nem jár. A szőlőbe nem lesz kár, minden bő szüretre vár.”
Szőlő, bor, széna: a természeti ciklus jelei
Különböző vidékeken másképp értelmezték Medárd üzenetét. Baranya és a Muravidék szőlősgazdái úgy tartották, hogy a Medárd-napi eső gyenge szőlőtermést eredményez, ám a mezőkön buján nő majd a fű, ami bő szénát ígér.
A napfényes Medárd azonban mást is jósol: ha e napon süt a nap, a hagyomány szerint édes lesz a bor. Viszont ha esik, a szőlő ugyan bőven terem, de a bor minősége gyengébb lesz. A paraszti életben még az ilyen apró finomságokra is figyeltek, hiszen egy-egy év jó vagy rossz termése komoly hatással volt az egész közösségre.
Medárd, mint utolsó vetési időpont
Bár Medárd napja hivatalosan nem tartozik a fagyosszentek sorába, sok helyen mégis az utolsó olyan napként tartják számon, amikor még kockázat nélkül lehet vetni. Ilyenkor még biztonsággal elvethető a lencse és a káposzta, hiszen már nem fenyegetik őket fagyok.
Időjárásjóslat a természetből
A népi időjárásjóslatok nemcsak Medárd napján voltak fontosak. A paraszti kultúrában komoly szerepet kapott a természet megfigyelése: a felhők, az állatok viselkedése, a növények virágzása mind-mind információt jelentett az időjárás változásairól. Medárd napja ebből a szempontból egyfajta kiemelt figyelmet érdemlő mérföldkő volt.
Bár ma már gyakran mosollyal tekintünk ezekre a népi jóslatokra, az időjárás és a termés alakulása közötti összefüggések gyakran tényleges tapasztalatokon alapultak. Aki június 8-án reggel kitekint az égre, lehet, hogy észrevétlenül ő is folytatja ezt az évszázadok óta tartó hagyományt.