Május 21-e, Szent Konstantin napja a népi kalendáriumban különösen a tök vetésének időpontjaként ismert. A hiedelem szerint ezen a napon még lehet tököt vetni és palántázni, hogy bő termés legyen, és télen legyen mit sütni, főzni.
A vajdasági Doroszlón élők között az a szokás is fennmaradt, hogy hétéves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban – a tök ugyanis idővel veszít csírázóképességéből, de néhány évig még kiválóan alkalmas vetésre.
A tök mint gyógyszer
Doroszlón a töknek nemcsak gasztronómiai, hanem gyógyászati szerepe is van. A néphit szerint a "bundiva" (azaz tök) belsejét kifúrják, megtöltik kristálycukorral, majd a keletkező édes levet minden reggel egy kanállal elfogyasztják – elsősorban megfázásos megbetegedések, torokfájás ellen. A sült tök (bundiva) is hasznos: étvágygerjesztő, vitaminban gazdag és megelőző hatású.
A tökmag pedig természetes gilisztaűző szer: a néphagyomány szerint, ha a gyerek régóta hasfájásra panaszkodik, adjunk neki tökmagot – attól elmegy a giliszta.
A tök a varázslat eszközeként
A tök a doroszlói hagyományok szerint varázscselekmények eszköze is lehet. A szülendő gyermek neme iránti befolyásolás vágya során az asszonyt arra intették, hogy ha fiút szeretne, lopjon tököt, mert az "fiús" természetű. Ha pedig fehér bőrű gyermeket szeretne, akkor fehér tököt lopjon.
A tök díszesebb változata, a dísztök szintén fontos szerepet kap: Doroszlón csalótojásként, azaz "polozsaként" használják, vagyis a tyúk fészkébe helyezik, hogy oda tojjon a szándékozott helyre.
A tökhöz kapcsolódó hiedelmek, gyógymódok és praktikák mind arról tanúskodnak, hogy ez a növény sokkal több volt, mint egyszerű ételalapanyag. A régi emberek szoros kapcsolatban éltek a természettel, megfigyelték és felhasználták annak minden lehetőségét – nemcsak a test, hanem a lélek és a sors befolyásolása érdekében is.