Véletlen-e, vagy nem – de tény, hogy október havára, pontosan kilencedikére esik a Dénesek névnapja. A népi kalendárium szerint ez a nap szoros kapcsolatban áll a szürettel, az időjárás megfigyelésével, és különösen azzal, ahogyan a természet üzen a télről.
Dénes = Dionüszosz? A név mögött: bor és életöröm
Nyelvészeink szerint a „Dénes” név görög eredetű, és kapcsolatba hozható Dionüszosszal, a bor és a mámor istenével. Bár ez nem bizonyított tény, a népi köztudatban gyakran így él, és a szüret idejéhez kötődő öröm, bőség és közösségi ünneplés szimbolikusan összefonódik Dénes napjával.
Amikor az ég és a szél beszél – népi időjóslatok Dénes napján
A néphit úgy tartotta, hogy „Szüretelő Dénes” megmutatja a közelgő tél természetét:
-
Ha északról fú a szél, az ég tiszta, és a csillagok fényesen ragyognak, akkor szigorú, kemény tél várható.
-
Ha napnyugat felől fú a szél, és az ég enyhén felhős, akkor enyhe tél, korai tavasz és bő termés következik.
A szél iránya, az ég színe és a csillagok ragyogása tehát nemcsak szépségük miatt volt fontos: az emberek az időjárás megértését és az év előrejelzését látták bennük.
A szüret és a közösség ünnepe
Dénes napja egybeesett a szüret idejével, amely a paraszti élet egyik legvidámabb, mégis legmunkásabb időszaka volt. A szüreti menetet, a bíró és bíróné tréfás felvonulását, a csőszök őrködését mind a bőség és a természet iránti hála jegyében tartották. Az ünnep egyszerre szólt a termésről és az összetartozásról.
Mit üzen ma Dénes napja?
Ma, amikor már ritkán figyeljük a csillagok állását az időjárás miatt, Dénes napja mégis emlékeztet arra, mennyire szoros kapcsolatban élt az ember a természettel. Az ég jelei, a szél iránya és a csillagok fénye nem csupán meteorológiai jelenségek voltak, hanem a természet és az emberi tapasztalat közös nyelve.
Érdekesség: Egyes vidékeken Dénes napján még a szőlőtőkéket is megáldották, hogy a következő évben is bőséges termést hozzanak – ezzel a szüreti hálaadás egyik zárónapjának számított.