Nem is kérdés az, hogy fogyasztották-e már anélkül, hogy bajuk esett volna, hiszen ha a kertben termesztett ebszőlő egyértelműen mérgező lenne, mint ahogyan azt mondjuk a nadragulyáról (Atropa belladonna), közeli rokonáról, kijelenthetjük, akkor nem lenne itt ez a kérdés.Nemcsak, hogy fogyasztották, piacon is árulták, sőt kertészetekben, vagy online növénykatalógusokban is felbukkan mint ehető bogyót termő cserje. Tehát nem is tragikus a helyzet, csak kérdéses és mivel kérdéses nem árt ha mindenki meggondolja, majd a maga lelkiismerete szerint jár el abban, hogy termeszti-e kertjében vagy sem.Maradjunk a tényeknél. A kerti ebszőlőről egyes botanikusok azt állítják, hogy a fekete ebszőlő (Solanum nigrum) egy típusa, mások, hogy egy ennek egy alfaja, megint mások pedig azt, hogy külön faj. A tény az, hogy a botanikusok véleménye is megoszlik és az egymáshoz külön álló fajokat és alfajaikat egyszerűen Solanum nigrum komplex néven emlegetik. Több is van belőlük, és annyira közel álnak egymáshoz, hogy csak rájuk szakosodott botanikus tud különbséget tenni közöttük.Továbbá tény az is, hogy a kerti ebszőlő lekvár bármennyire is fogyasztható azt mindenki kiemeli, hogy nyersen és főleg zölden a bogyók nagyon mérgezőek.Tegyük még azt hozzá, hogy a solanint a fekete ebszőlőről (Solanum nigrum-ról) nevezték el és nem pedig fordítva. Azért róla mert benne találták meg ezt az anyagot először és bizony elég nagy mennyiségben.A burgonya egész gumójában jelen van a solanin, fény hatására megjelenik benne a klorofil is és bezöldül. Valamelyest megnő a solanin tartalma is ugyanakkor, de nem solanin miatt lesz zöld, illetve nem amiatt lesz mérgező, hogy megzöldült. A paradicsomnál is hasonló a helyzet. A zöld paradicsomban is van solanin, a pirosban is van. Az érési folyamat során a solanin tartalom csökken, így az érett paradicsomban jóval kevesebb van mint az éretlenben, de megint nincs a szín és a solanin tartalom között ok okozati összefüggés.Ezentúl bizonyos fajtáknak is lehet magasabb (pl. cseresznyeparadicsom) solanintartalma másokkal összehasonlítva.Na, de térjünk vissza az áfonya jó hírét rontó ebszőlőre. Érdemes-e vajon ezek után nevelni a kertben és belőle lekvárt főzni? A helyén nőhet ribizli, málna, szeder, köszméte, földieper, kamcsatkai mézbogyó (Lonicera caerulea). Ha már mindenképpen áfonya akkor kertben könnyen nevelhető a kék áfonya (Vaccinium Cyanococcus) ha pedig mindenképpen különlegesség kell akkor mindig akad valami olyan aminek rokonsága kevésbé van a méregkeverők receptes könyvében és fogyaszthatóságával kapcsolatosan kevesebb a kétely.Persze ez nem azt jelenti, hogy aki biztos a dolgában az ne termeszthetné, fogyaszthatná.Még egyszer megemlítem, hogy engem zavarna az, hogy ha a gyereknek estére erős hányingere van akkor a napszúráson kívül az ebszőlőre is gyanakodnom kellene.Nagyon sok mérgező növény van a kertemben (és nem csak az enyémben, hanem szinte minden kertben), de egyiknek sem a csábos gyümölcse, bogyója az ami veszélyes és egyik sem téveszthető össze egy másik, ehető növénnyel.