Nem tudom, hogy mennyi idős a pálma, de feltételezem, hogy nem matuzsálemi korú. Abban az esetben, ha már tiz éve szépen fejlődött és a tartási körülményekben változás nem történt, akár tápanyaghiány is lehetne, de valamiért azt feltételezem, hogy fiatal épéldányról van szó. A magok átmérője szoros korrelációban van, a bennük raktározott tápanyagokkal, igy a mák tartalékai hamar kimerülnek. Egy ilyen dió meg azért már megakadna a torkomon. E dió úgy három évig látja el tápanyaggal a fejlődő növényt, a gyökérzete elsősorban a megkapaszkodásra szolgál és nem a tápanyag felvételre.Amikor a tápanyagai kimerültek észre fogjuk venni, mert zsipsz-zsupsz eltünik, mint a mesében. Ezért gondolom azt, hogy a talaj tápanyagkészletét még nem meritette ki.Hanga részéről felvetett kérdés érdekes, bár a kor előrehaladtával a mi igényeink is változnak. Kicsi korunkba pelenkára van szükségünk, majd egy időre elhagyjuk és idősebb korunkban megint lehet, hogy megnő rá az igényünk. A növények ennél kicsit rosszabb helyzetben vannak, mert ahova egyszer gyökeret vertek, onnan később nehezen sétálnak át egy számukra kedvezőbb környezetbe, igy azt mondom, hogy ne nagyon ugráljanak az igényeikkel.Én a magam részéről a külső körülményekben, fény,hőmérséklet, páratartalom stb. keresném az elsődleges okokat. Utána kell nézni szakkönyvekben, a neten a tartási feltételeknek és valószinű, hogy ki fog derülni, hogy hol a bibi.