Kedves Zsanett, Valóban több olyan növény is van, amit „elég csak ledugni a földbe”, és máris meggyökerezik, viszont nem szabad azt elfelejteni, hogy nem mindegy hogy milyen földbe, mikor, mit, és milyen időjárási viszonyok mellett dugványozunk. Egyszerűen gondoljon csak arra, hogy mi történik, ha egy friss hajtást beleszúrunk egy hetek óta száraz, agyagos, kemény földbe, majd ott marad egymagában, és még hetekig nem fog esni az eső. Még akkor sem fog gyökeret ereszteni, ha éppen egy -amúgy roppant könnyen gyökerező- fűzfaággal van dolgunk!Az aranyvesszőt félfás vagy érett hajtásról érdemes dugványozni. A félfás hajtás az a ami még zöld, de már erős, kezd megfásodni. Ilyen hajtásokat júliusban a legkönnyebb szedni. A dugvány egy rövid hajtásrész, amin legalább 2 pár rügy található. A felső pár rügynél található levelek felületét le kell csökkenteni, félbe kell vágni őket, a többi levelet el kell távolítani a hajtásról. Ezután a dugványt nedves homokba, tőzegbe, vagy perlitbe dugva kell gyökereztetni. A gyökereztető hormon használata nem kötelező, de számottevően növeli a megjelenő gyökerek számát, és a gyökérfakadás erősségét. Az edény amiben dugványozunk félárnyékos magas páratartalmú, helyre kerüljön. Picit kevesebb odafigyeléssel, dugványozható ősszel is fás hajtásról. Hasonlóan elkészített dugványokat ősztől egészen tavaszig a gyökereztető ládában lehet hagyni, a nedves homokban. Mivel a növény amúgy is pihenési időszakba kerül, és a környezet hőmérséklete is alacsonyabb ezért az állandóan párás levegő nem fontos, a gyökereztető közeg is kevésbé kell nedves legyen. Tavasszal a siker jeléül a meggyökeresedett dugványok rügyei majd kihajtanak.Sok Sikert!