Kedves Móni!Elnézést kérek a maliciózus megfogalmazásért. Sajnos nekem elég rossz a stílusom. Átestem a ló túloldalára, mert a sznobizmust ki nem állhatom. Manapság már minden valamire való embertársunknak van saját cicológusa, főkertésze, komornyikja. Aki meg nem valamire való, az örül, ha nem hal éhen. MIndezzel csak arra szerettem volna helytelenül rámutatni, hogy egy kert gondozásához nem kell feltétlen rögtön mérnök. A paraszti tapasztalat, gyakorlat az életben felülirja sokszor az iskolai végzettséget. Fiatal mérnökként én sem igy gondolkodtam, de rá kellett jönnöm arra, hogy az esetlegesen iskolázatlan, de nagy tapasztalattal rendelkező paraszt emberektől lehet a szakmát igazán megtanulni és alázattal gyakorolni. Ők jó szándékkal segitenek és nem a markukat tartják a kiszállásért és a tanácsért. Ezt most nagyon komolyan mondom, illetve írom: higgye el nekem, hogy az egy két alkalommal adott tanács semmit nem ér. Vagy megfogadja, vagy nem. A mit és miért az egész titka a dolognak. A kert nem csak egy, vagy két alkalommal él, hanem minden egyes áldott nap. A körülmények napról, napra változnak és drasztikusan. Jön egy kiadós eső, vagy csak párás az idő, hideg van, vagy meleg van, mind más és más kihivást jelent az adott kultúra szempontjából. Szerintem Károly értette meg tökéletesen, amit én bántóan, de jó szándékkal próbáltam kifejezni. Itt van ez a fórom, ami szerintem egy nagyszerű dolog. Ennél már csak az nagyszerűbb, hogy vannak jó szándékú emberek, - nem olyanok mint én - akik szabadidejüket feláldozva segítenek a felmerülő problémák megoldásában. Nap, mint nap a rendelkezésére állnak és még köszönetet sem várnak, bár ezt nem tudom. Ez természetesen nem tudja pótolni az önképzést, de nagyon sokat segít. Ezen a honlapon nagyon komoly tudásbázis gyűlt össze, csak meg kell keresni, vagy feltenni a kérdést. Újra elnézést kérek és egyben utoljára, mert már magamat is megsajnáltam, annyit ostoroztam magam, ami káros az egomra. További szép estét és sok sikert: Zsolt