A burgonya optimális talaj- és éghajlati igényei elég pontosan körvonalazhatók, de mégis szinte mindenütt megterem, mert képes alkalmazkodni az adottságokhoz. Legjobban a könnyű, homokos vályogtalajt kedveli, amely korán felmelegszik. A tavasszal lassan felmelegedő nehéz agyagtalajok, amelyeknek rossz a vízáteresztő képessége, a burgonya termesztésére csak korlátozottan alkalmasak. Az egészséges, ép vetőgumót előcsíráztatjuk, mert ezzel a tenyészidőt mintegy két héttel lehet lerövidíteni, és 10-20% többlettermést lehet elérni. A cél az, hogy kiültetéskor a gumókon 2 cm-nél nem hosszabb, vastag csirák legyenek, mert az ezeknél hosszabb csírák a szállítás és a vetési munka közben biztosan letörnek. Az előcsíráztatásra a 12-15 °C hőmérsékletű helyiségek alkalmasak. Érdemes tudni (már csak az étkezési burgonya téli tárolása érdekében is), hogy a meleg és a sötétség a csírák növekedését segíti, a hűvös környezet, a fény és a levegőáramlás viszont gátolja. Az ültetésre rendszerint április közepén kerülhet sor, mert a burgonya fagyérzékeny növény. Ha a friss hajtásai elfagynak, akkor még számíthatunk a regenerálódásra, de a termés mindenképpen csökken.