MÓNIKA KÉRDEZTE: HOGYAN VÁLASSZAK FAJTÁT?
A legegyszerűbb megoldást a net adja. Pl., nézzük meg a Hunyadi Garden Honlapját.
http://www.gyumolcsfa-faiskola.hu
Mit érdemes megfontolni? Melyek legyenek a legfontosabb kritériumok?
1. Milyen formájú, méretű, színű gyümölcsöt szeretnék? Ez a kinagyítható képről látszik.
2. Milyen ízűt szeretnék? A leírásból megtudható.
3. Betegségekre való hajlam? pl. a jonathan alma lisztharmatra, varasodásra érzékeny. Aki rendszeresen permetez annak jó. Aki biogazdálkodást kíván folytatni annak ez a fajta sok kellemetlenséget okozhat. Én az édes almákat szeretem, de néha a változatosság kedvéért megkívánok egy savanykás almát. E célból Jonathan helyett Topazt ültettem, az ellenálló mindkét említett betegséggel szemben.
4. Ökológiai igényesség? Némely fajta nem szeret bizonyos termőhelyet, illetve egy bizonyos ökológiai feltétel mellet kimondottan előnyösen termeszthető.(talajminőség, csapadékmennyiség, hőmérséklet és egyéb helyi jellemzők)
Mónika kérdezte, a cigánymeggynek mi a hivatalos neve? Nézd meg a Hunyadi Garden erről szóló ismertetőjét:
„Cigánymeggy
Feltehetően magyar eredetű fajtakör. Általában minden apró fekete meggyet Cigánymeggynek neveznek, akár magról kelt, akár sarjról szaporított. Ezért a fajtakör tagjai nagy változatosságot mutatnak. Érési idejük június közepétől 2-3 hetes időszakot fed le
Gyümölcse kisméretű (3-4 g), átlag átmérője 14-20 mm. Alakja gömb, héja sötétbordóra színeződik, húsa puha, erősen festőlevű, magas sav- és szárazanyag-tartalommal. Kocsánya hosszú, pálhaleveles, a gyümölcstől szárazon válik, ezért géppel is jól rázható.
Fája középerős növekedésű, ágrendszere szétterülő, lecsüngő, gallyazata vékony, kuszált, koronája sűrű, gömb alakú. Virágzási időben is nagy a változatosság. Termékenyülési viszonyaik is eltérőek, megtalálható az önmeddőtől az öntermékeny változatig minden átmenet. Ma már csak az öntermékeny változatai szaporíthatók. A Cigánymeggy 7 és a Cigánymeggy 59 klón 1978-ban, a Cigánymeggy C 404 1979-ben kapott állami elismerést. Jó termékenyítő képességük miatt a Pándy klónok legjobb pollenadói. Gyümölcsük elsősorban légyártásra alkalmas, ezért a termesztésben elfoglalt helyüket a feldolgozóipar igénye határozza meg. Ha géppel akarjuk a termést betakarítani, akkor ritkább koronát alakítsunk ki, termőkorban pedig rendszeres és erős ifjító metszést alkalmazzunk. „
Ezt azért hoztam fel példának, hogy lásd, te is meg tudsz találni minden információt a fajtákkal kapcsolatban. Csak venned kell a fáradságot és utána kell nézned. Tele van a net hasonló ismertetőkkel, viszont a kereskedőkkel vigyázni kell. Főleg a csomagküldők igen zsiványok. Nem írják meg a fajták rossz tulajdonságait. Ha csak jót írnak a portékájukról, könnyebben túladnak rajta. Pedig a gyümölcsfák is olyanok mint az emberek. Vannak jó és rossz tulajdonságaik. Ezért aztán néha nehéz a választás.
Aki komolyan gondolja a vásárlást, az elmegy a könyvtárba és végigolvassa a gyümölcsfajtákról szóló szakirodalmat. Ezekben a könyvekben 1000x több hasznos információ van mint amit én neked most elmondtam. Igazán jó fajtaismertető kevés van, talán 4-5-tel találkoztam. Arról lehet megismerni őket, ha a kezedbe veszed, van súlya. Igen sok kiadvány megjelent, amatőrök számára, szép képekkel, amolyan nesze semmi fogd meg jól! A másik ismérve az ára. Bagóért nem lehet hasznos szakkönyvet kapni. Én a Kaposvári Agrártudományi Egyetem könyvtárában időzök legszívesebben, de a Megyei könyvtárban is találtam néhány hasznos fajta ismetető szakkönyvet. Nagy örömmel forgattam őket.
kedvescimbora és a honlapja