Kedves Kinga!Külön üdvözlet Károlynak!A tápanyag utánpótlása szintén nagyon összetett kérdés. Elsősorban a tápanyag fajtájától függ. Megkülönböztetünk makro, mikro stb elemeket. Makro: nitrogén, foszfor, kálium. Ezekre nagyobb mennyiségben van szükségük a novényeknek. Mindegyik más és más élettani hatást fejt ki.Arányuk, nagyban függ a termeszteni való kúltúra igényeitől. A foszfor és kálium tartalmú trágyákat általában már ősszel kijuttatjuk. Ezek az elemek jól kötődnek a talajhoz, kimosódásuktól nem kell tartanunk, szemben a nitrogénnel./A K például olyan jól, hogy agyagos talajon a növények számára is felvehetetlen állapotba kerül egy része/ Ősszel kijuttatva, tavaszra már az ivóvizünkben kóstogathatjuk. Ezért a nitrogént tavasszal szokták kijuttatni, jó esetben több lépcsőben, kisebb adagokban, hogy a gyökérzet fel tudja szívni.Amikor a növényzet már kihajtott, akkor is szoktak nitrogént pótolni, ezt hivjuk fejtrágyázásnak. A nitrogén tartalmat elővetemények megválasztásával is tudjuk a talajban dúsitani, pillangós virágúakkal, pl borsó, csak ne szaggassuk ki gyökerestől, hanem vágjuk le az elszáradt töveket. A gond csak az, hogy hiába biztositjuk a makro tápanyagokat, ha valamelyik mikro tápanyagból hiányt szenvedünk.A növény, mindig csak a legkisebb tápanyag arányában hasznositja a rendelkezésére álló tápanyagokat. / No jó, ezt már én sem értem / Ezért a hiánybetegségekre oda kell figyelni, ezt a növény valamilyen formában vissza is jelzi, amiből egyértelmüsithető, hogy mi hiányzik. Most elérketünk a lényeghez. Nem tudom a választ, mert nem tudom, hogy milyen műtrágyát szeretne kijuttatni. Az, hogy folyékony, csak a halmazállapotára utal, ami a kérdés szempontjából lényegtelen./az ősszel kijuttatva... már a ujra a nitrogénhez tartozik /Bővebb információt szerintem szívesen ad Ujhelyy Károly Úr, keressétek privátban, ha nem egészít itt ki.