Kedevs Katalin!A keresőbe mandulafa, az első helyen Gyuri bácsi írása: Mandula nélkül nincs marcipán. A Pilis-hegységben lakunk mi is, nincs tőlünk messze Pborosjenő, erre a talaj kissé agyagos, ami az írás szerint jó a mandulának.Üdv

A mandula viszonylag türelmes. Szaporitása egyszerü, kis gyakorlattal a siker garantált. Én most szereznék be gyorsan magokat, beáztatánám őket és hűtőszekrényben csiráztatnám. Amagnak kell a hideg, hogy csirázóképes legyen. Aztán tavasszal sorba vetném. Őszre megerősödik annyira, hogy rá lehessen oltani papírhéjút. Estleg tavasszal vennék két db, egy Tétényi bőtermőt és egy Tétényi kedvencet. Ezek egymás porzói. Aztán ősszel ezekről szednék szemet és chip szemzéssel megoldanám. Azért így, mert nekem ez a kedvenc szemzésem, egyszerű, nagyon gyorsan elsajátitható, eredményes. Akkor is lehet alkalmazni, amikor az alany nem adja a héját. Őszibarackot szoktam igy szaporitani és nagyon bevált 90 százalkékos az eredményesség. Így nem kellene 1000-1500 Ft-ot kiadni csemeténként. A mandula is igényli a növényvéelmet, ezt azért tartsuk szem előtt. Amennyiben mégis olyan talaj lenne ott, amit nem tud a mandula elviselni, bár nem valószinű, akkor nem dobtunk ki egy csomó pénzt a csemetékre. Növényvédelmi állomáson a talajt be lehet vizsgáltatni, de ingyen is tudnak szaktanácsot adni, mert ismerniük kell az adott hely talajtani térképét, adottságait. Én személy szerint láttam mandulát homokon, agyagon /szinte beton/ szépen megélni.

Igen, nem válogatós talajban. A védett, déli lejtő viszont szükséges. Ez igaz?

Kedves Hanga!Miért lenne igaz? A növényeknek nincs vizmértékük és kénytelenek elfogadni azt, hogy mi hova ültetjük őket. Az már más kérdés, hogy esetleg ott nem érzik jól magukat, de néha én sem. Előnynek előny, de nem kritérium a déli kitettségű lejtő. Ez nagyon sok növényre igaz, mert a napsugárzás tovább éri a növényt, tehát hosszabb a megvilágitottsága, hoszabb ideig éri a melegitő napsugár, a gyümölcsökben a cukor több lesz. Szőlőt is déli lankás domboldalakra telepitenek. Ami még nagyon fontos, hogy a fagyzugos területek a lankák alján alakulnak ki, a dombról a hideg úgymond legurul. Virágzáskor a minusz pár fokos hidegben a domb déli oldalára telepitett növények nincsenek veszélyben, lent meg simán elfagyhatnak, illetve nagyobb veszélyben vannak, mint sik területen, ahol szellő jár. Ezeket a növényeket, szőlő, őszibarack stb. termesztjük sik vidékeken is jó eredménnyel, bár azért vannak hagyományos termesztési körzeteik, pontosan a helyi adottságokból, mikroklimából kifolyólag. Akinek nincs saját dombja, az kénytelen beérni azzal amije van. Persze jó lenne a déli lejtőre, de semmi gondot nem fog okozni a sik területre történő ültetés, pláne nem most, amikor úgyis a globális felmelegedés időszakát éljük meg. Bár tudósaink megint nem néztek ki az ablakon, mert itt bizony hideg van és a mai napi glob felmelegedés érdeklődés hiányában elmaradt.További szép napot. Tisztelettel: Zsolt

Kedves Zsolt!Köszi a választ, én csak hallottam, hogy ott érzik jól magukat. A fákhoz nem értek, csak a talaj miatt írtam Katalinnak, mivel közel van a két helység és arról kérdezett. Igen, ez a felmelegedés kicsit furcsán hangzik az éjszakai -20 foknál. Erre a környékre mára (nappalra) -10-et és hóvihart jósoltak. Reggel 9-től mostanáig gyönyörű, napos idő volt -4 fokkal.Örülök az ismerkedésnek, ennyivel is okosabb lettem.

Kedves Hanga!Én is örülök. A lényeg az, hogy előnyösebb a domboldal, persze a déli fekvési, de nem kritérium. Persze sik vidéken előfordulhat, hogy egy- egy évben elfagy, de ennyi belefér. Én nem emlékszem rá, hogy történt volna ilyesmi nálam, de máshol előfordulhatott, de még nálam sincs kizárva. A legroszabb amit tehetünk, ha a domb aljába ültetjük, mert oda gurul le a fagy és ott meg is áll. Sik terepen meg ha van egy kis szellő, jó eséllyel megússzuk.Egyébként nincsenek kőbe vésett dolgok, termesztettünk mi már gyapotot is, meg narancsot.

A mandula bizonyos mértékig mészigényes, tehát savanyú talajon nem él meg. (Semlegesen igen.) Úgy tudom, a Pilis talaja kimondottan meszes.Téli fagytűrése az érzékenyebb őszibarackokéval azonos, azaz fagyzugban nem érdemes vele kínlódni. A nagyobb gond az, hogy ez az egyik legkorábban virágzó fa (a félvad szilvák mellett), és elég nagy eséllyel elfagynak a virágai a későtavaszi fagyokban. Ezért kell lehetőleg domboldalra tenni, ahonnan le tud folyni a hideg. Délinek nem muszáj lenni a lejtőnek, csak nagyon meredek északi ne legyen, az csak nagyon magas fekvésben jó. A déli fekvésnek a haszna mellett megvan az az átka is, hogy hamarabb melegszik, és hamarabb virágzik ki a mandula, fokozva ezzel az elfagyási veszélyt. (Egy esetben hasznos a déli lejtő: ha nincs elég magasan a mandula. Ugyanis a déli lejtő nappal jobban átmelegszik, és éjszaka több hőt tud visszaadni, ami bizonyos ritka esetben elég lehet. De ha már erre a kis esélyre kell számítani, akkor már megeszi a fene.)Ha nem csak saját részre termeli az ember, hanem mondjuk eladásra, akkor nem szabad papírhéjút termelni, csak félpapírt. A papírhéjú kevesebbet terem, és még azt a kevesebbet is jobban veszélyeztetik a rovarok, pelék, mókusok, madarak, stb.

Kedves Kertbarát Válaszadók !Nagyon szépen köszönöm a sok jó tanácsot a mandulafa ültetésével kapcsolatban! Olvastam a Mandula nélkül nincs marcipán cikket, innen származott az ötlet is. :-) , amihez nemsokára a kivitelezés is párosul.Köszönettel: Katalin