Kedves Hanga!Miért lenne igaz? A növényeknek nincs vizmértékük és kénytelenek elfogadni azt, hogy mi hova ültetjük őket. Az már más kérdés, hogy esetleg ott nem érzik jól magukat, de néha én sem. Előnynek előny, de nem kritérium a déli kitettségű lejtő. Ez nagyon sok növényre igaz, mert a napsugárzás tovább éri a növényt, tehát hosszabb a megvilágitottsága, hoszabb ideig éri a melegitő napsugár, a gyümölcsökben a cukor több lesz. Szőlőt is déli lankás domboldalakra telepitenek. Ami még nagyon fontos, hogy a fagyzugos területek a lankák alján alakulnak ki, a dombról a hideg úgymond legurul. Virágzáskor a minusz pár fokos hidegben a domb déli oldalára telepitett növények nincsenek veszélyben, lent meg simán elfagyhatnak, illetve nagyobb veszélyben vannak, mint sik területen, ahol szellő jár. Ezeket a növényeket, szőlő, őszibarack stb. termesztjük sik vidékeken is jó eredménnyel, bár azért vannak hagyományos termesztési körzeteik, pontosan a helyi adottságokból, mikroklimából kifolyólag. Akinek nincs saját dombja, az kénytelen beérni azzal amije van. Persze jó lenne a déli lejtőre, de semmi gondot nem fog okozni a sik területre történő ültetés, pláne nem most, amikor úgyis a globális felmelegedés időszakát éljük meg. Bár tudósaink megint nem néztek ki az ablakon, mert itt bizony hideg van és a mai napi glob felmelegedés érdeklődés hiányában elmaradt.További szép napot. Tisztelettel: Zsolt