Találtam, remélem segit:
A kajszi fagyérzékenysége alapvetően déli származására vezethető vissza, de emellett még más tényezők is szerepet játszhatnak benne.
A kajszi fagyérzékenysége alapvetően déli eredetére (Közép-Ázsia, Afganisztán, Irán Örményország, Törökország) vezethető vissza. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a mélynyugalmi állapota már január végén-február elején befejeződik. Ha ilyenkor enyhe az idő, akkor megindul a fák élettevékenysége, a rügyek duzzadni kezdenek. Ha az átmeneti enyhülést hideg idő követi, akkor a rügyek elfagyhatnak. A tavaszi fagyok pedig a virágbimbókat károsítják.
A kajszi fagyérzékenységét az ún. gutaütés tovább fokozza. A betegséget valószínűleg egy baktérium (Pseudomonas syringae) és egy gombafaj (Leucostoma cincta ) összejátszása okozza. A kórokozók november elejétől márciusig fertőznek. Sebzéseken keresztül hatolnak a növény kambiumába és háncsszövetébe, ahol a cukortartalom ennek köszönhetően egyre alacsonyabb lesz. A hígabb cukoroldat magasabb hőmérsékleten fagy, s ez a jelenség a kajszi fagytűrését csökkenti. A baktérium sejtfalában lévő fehérjéknek jégmagképző szerepe van, ezért a fa szövetnedvében hamarabb indul be a fagyási folyamat, mint normális esetben. A kambium és a háncsszövet is elpusztul. A fa egy-egy ága, vagy a törzs károsodása esetén az egész fa elhal.
Ezért fontos, hogy a kajszi metszését lehetőleg március végére, április elejére időzítsük és a sebeket előírás szerint kezeljük. Alternatív megoldásként zöldmetszést is végezhetünk.