Kedves Ildikó, A talaj feljavítására mindenképpen szerves trágyát ajánlok, mert így lehet a talaj szerkezetén javítani. A műtrágyák homokos talajon nagyon hamar lemosódnak olyan rétegekbe, ahol a növények számára már elérhetetlenek, és amúgy is talajromboló hatásuk van. A laza, homokos, szerkezet nélküli talajok kötöttebbé, jobb víz- és tápanyag-visszatartóvá tehetők, ha több éven keresztül megfelelően trágyázzuk. A trágyázás alatt nemcsak kizárólag az istállótrágya használatát értem, hanem más talajfeljavító anyagok használatát is. Istállótrágyából az érett, alommal gazdagon kevert lótrágya lesz a legjobb, más anyagok közül pedig a levélföld, komposzt, tőzeg, aprított szalma, gombatrágya. Mivel a teljesen le nem bomlott növényi anyagok (aprított szalma, fűnyesedék, zöldtrágya, őszi falevél stb.), a további korhadásuk és bomlásuk folyamatával a talajban ideiglenes nitrogénhiányt okoznak, ezért jó, ha közben, velük egyidőben nitrogén tartalmú műtrágyát is használ. Minél kisebb mennyiségekben, és minél többször a vegetációs időszak alatt (pl. kéthetente négyzetméterenként egy teáskanálnyit).A talajfeljavítás további praktikája az úgynevezett zöldtrágyázás, ez helybe vetett, vagy máshonnan kaszált növényi részeknek a talajba való beledolgozásából áll. Homokos talajokat nagyon jól lehet javítani így, zöldtrágya növényként pedig csillagfürt (fehér, sárga vagy keskenylevelű Lupinus sp.), homoki bab (Vigna unguiculata), szeradella (Ornithopus sativus), vagy szöszös bükköny (Vicia villosa) ajánlott. Természetesen a talaj szerkezetében a változás nem fog egy hétvége alatt végbemenni, ezért addig, amíg változik, a veteményeskertet is lehetőségekhez kell alakítani. A gyökérzöldségek (pl. a sárgarépa, feketegyökér, petrezselyem, pasztinák) szeretik a laza homokos talajt, és talán még a hagyma is jobb szüretet ígér, mint mondjuk a káposztafélék és salátafélék. Sok Sikert!