Kedves Arnold!Engedelmével kiegésziteném az Őn által leirtakat.A réz eleje és az előpárlat fogalmilag nem azonos. Réz eleje az a pár ml. ami a párlat legelején lejön. Olyan berendezéseknél szokott előfordulni, melyet már rég nem használtak és a berendezésen, annak páracsövén kialakult az oxid réteg. Ezt oldja fel az alkohol. Színe zöldes, kék, mennyisége nem jelentős. Amennyiben szervezetünk rézhiányos, fogyasszuk bátran. Én személy szerint a mérgező rézionok miatt nem tanácsolnám. Az alszesz finomitása során keletkezik előszőr az előpárlat. Az alszesz mennyiségének 1-1,5 százalékát teszi ki. Ez, ahogy Őn is irja tartalmazhat mérgező anyagokat, többek között metil-alkoholt. Abban az esetben, ha a cefréhez cukrot tettünk, biztosan fog is, mert más gyümölcscukor és a répacukor bontása. Töményen fogyasztva, látászavart, vakságot, maximum halált okozhat. A kockázat majdnem elhanyagolható, mert ravaszan felhigitjuk majd a középpárlattal. Ez azért sem a jó minőségü pálinka előállitásának a titka, mert a mérgező anyag ettől még benne marad, ha felhigitva is, hanem azért, mert az előpárlat kellemetlen izű, szagú matéria. Ezt a lepárlás során három pohárban szokták gyűjteni és érzékszervi bírálattal döntik el, hogy hol kezdődik a középpárlat./anyóssal kóstoltatják/ Ezt az anyagot az utópárlattal egyűtt a következő adaghoz szokták hozzáönteni. Természetesen a jó pálinka a cefrézésen múlik elsősorban. Itt lényeges a ph beállitása 2.8-3 körüli értékre, amit savazással tudunk megoldani. Ebben az esetben is fontos, hogy minél előbb kifőzessük a páleszt. Természetesen mindenki maga dönti el, hogy milyen minőségű pálinkát akar alkotni, de egy biztos, hogy pálinka és pálinka között óriási, majdnem halálos különbségek vannak. További szép napot kivánok abban a reményben, hogy tudtam segíteni és talán meg is tudtam győzni, hogy nem érdemes pár deciliterrel spórolni.