Kedves Ádám!Az a jó, ha erdő mellett van a telek. Ott általában jó a talaj. A legjobb benne, hogy nem kell semmire gondot forditania. Nem lényeges az alanyválasztás és növényvédelemre sincs semmi szükség. Kár a környezetet terhelni kemikáliákkal, mert azok a végén a nyulakba, őzekbe és más aranyos állatokba fognak felhalmozódni, amikor tövig lerágják keményebb teleken a fákat, hacsak nincs bekeritve úgy hat méter magasan és nincs 380 V a keritésbe vezetve, kevés taposóaknával füszerezve.A vadkajszi az a fajta, amelyik rúg, harap, csip és karmol, miközben sürün káromkodik. Kiszámithatatlan és veszélyes fajta.A myrobalan az a fajta, amelyiknek nagyobb a magja, mint maga a gyümölcse, ezért van kivül. Lehetséges, hogy erre talált rá. Maga a gyümölcs nem szilva alakú, hanem inkább gömbölyű. Egyes helyeken /rendes és rendetlen/cseresznyeszilvának, potyószilvának, FOSÓszilvának nevezik. Van, ahol lotyónak, de ezt én sem értem. Nálunk az mást jelent. Az egyik legáltalánosabban elterjedt alany, több klónja létezik. Hátránya, hogy a kajszi gutaütésre talán a legérzékenyebb fa lesz belőle, de a többi sem kutya. Nem ide tartozik, de a kajszit régebben, tengeri baracknak nevezték, pedig ez ellen a betegség ellen viszonylag védett.REngeteg szempont van még: talaj, klima, a terület kitettsége / tájolása / FAGYÉRZÉKENYSÉG, betegségtürő képesség, szárazságtürés, vadkár, ami a gutaütés kockázatát megnöveli stb. stb. Komoly sok oldalas szakkönyvek foglalkoznak magukkal a szempontokkal, ezért nem is érdemes vele foglalkozni.