Gyümölcsfa-telepítés előtt ekkora területet már érdemes valami nagy géppel 60 cm mélyen forgatni, és trágyát bedolgozni, mert később már nem lehet lentre semmi szerves anyagot tenni. (A trágyát, ami lehet friss is, normál mélységben beszántani, aztán a nagy géppel a keveréket lefordítani.)Azt szem előtt kell tartani, hogy faültetés előtt, egy rendes forgatás után legalább 3 hónapot ülepedni kell a földnek. Azaz ezt mielőbb el kell végezni.Ha csak ilyen 25-30 cm-es szántás lesz, akkor azt elég ültetés előtt 1 hónappal. Így meglesz az az előny, hogy a tél folyamán teljesen gyommentes lesz a terület, csak tavasszal kezdenek előjönni, ellentétben az ősszel nem szántott területtel, ahol már ősszel előjönnek egyes áttelelő gyomok.Amennyiben évelő gyomok vannak a területen, akkor azokat mindenképpen le kell nyomni valami totális gyomirtóval, amikor megfelelő méretűek a hajtások, tehát fel tudják venni a szert.De én ezeket csak kibicként tudom, viszont van itt olyan, aki komolyabban foglalkozik a dologgal, ő majd pontosít.

No én már ott leragadtam, hogy mennyi is egy ár. Igaz, hogy csak négyszögölben, holdbakban és hektárban tudok gondolkodni, a négyzetmétert is mindig át kell konvertálnom négyszöglbe.Kedves Laci! bármit csinál, jól csinálja. Annyi féle nézet van, ahány ember. A talaj mályforgatását sokan ellenzik, mert állitásuk szerint az élettelen anyagot hozzuk a felszínre és és élőt leforgatva megöljük és blab blab. jelenlegi divat, hogy a porba beleültetjük a fát, mert a régi un. mélygödrös ültetés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. blab- bla. Az én véleményem szerint ez annyira a helyi adottságokhoz kötődik, hogy csak na. Nem ismerve a az ottani talaj rétegezettségét, szervesanyaggal, tápanyaggal való ellátottságát én továbbra is azt mondom, hogy minél nagyobb gödröt a dögnek, ha van bőven szerves anyagunk. Mifelénk 3000Ft/ cca 10 köb gombakomposztot kihoznak, ezért nem sajnálottam, hogy markoló ássa ki a gödröt/feketén, de azt megelőzően is,ha magam ástam nehezen jöttem ki belőle. Utána is minden évben öt-hat-sok zsák komposztot rakok a fák tövébe, hogy ne gazosodjon/ne száradjon ki a talaj. Azt is mondhatom, hogy ilyenkor a hócipőm van tele a komposzttal. Én a magam részéről a rendelkezésre álló szerves anyagot a fák korona csurgója alá koncentrálnám, a fennmaradó részt, ami kezdetben majdnem több, mint száz százalék, gyomtársulástól függően kaszálnám, vagy irtóznám./gyom/ Ez is csak egy vélemény. Tápanyagot ma már profi módón tudunk pótolni. Talán ennél lényegesebb kérdés szilvánál a fajta megválasztása, az a lehetséges betegségek vonatkozásában jobban aggasztana.

Ár: 10x10, azaz 100 nm.Hektár (hekto ár): 100x10x10 nm, azaz 10000 nm.De keresztrejtvényfejtők is ismerik, hogy francia terület-mértékegység az az aare. :)Igaz, mélyforgatásnál felhozzuk az élettelen réteget, még szerencse, hogy a facsemeték gyökere a föld alá kerül, nem a felszínre. A gyökérzónába meg az élő szervezetek által előállított, kiváló réteg kerül. Az élő szervezetek ugyan ott lent elpusztulnak, majd megiszunk valamit az emlékükre, na de a leszármazottaik néhány hónapon belül benépesítik az újonnan felszínre kerülő réteget, és azt is feljavítják.

Köszönöm a választ. Nem is gondoltam bele, hogy a hektár kifejezésben is benne van. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de nekem mindegyik terület mértékegységet át kell konvertálnom, vagy négyszögölre, vagy holdra, vagy hektárra. A négyzetmétert sem tudom földterületben önmagában értelmezni. Kicsit fogyatékos vagyok...A magam részéről elfogadó vagyok bármelyik irányzat fele, a saját földemen meg majd én döntöm el, hogy melyik módszert alkalmazom. Szerintem ez nagyon nagy mértékben függ a talaj szelvényezettségéből. Nekem pl. van olyan területem, hogy nagyon, de nagyon sekély a termőréteg és úgy 30 cm mélységben már homok/ kavics van. Értékes is a terület, mert majdnem 3AK-ás. Az altalaj lazítós, porba ültetős videót viszont érdemes megnézni, valahol pár éve láttam a neten. Ott az egész terület lett feltöltve tápanyaggal, a mélyebb rétegek lazítózva lettek és puff bele lettek szórva a fák. Kár, hogy a folytatásról, termésátlagról nincsenek adatok, vagy én nem találtam meg.

Igen, nyilván a talaj minőségétől is függ, hogy milyen előkészítést igényel. 50 cm azért szokott lenni általában a termékeny réteg.Az én telkeimen 40-60 cm a termőréteg az agyag felett, függetlenül attól, hogy alföldi síkságról vagy borvidéki domboldalról van szó. Ezek bármelyikén mehetne a 60 cm mélyforgatás, legfeljebb egy darabig nem nőne annyira a gyom.De olvastam pl. olyan őrségi domboldalról, ahol a termőréteg 20 cm, alatta pedig erősen savas agyag van, ezen már egy rendes szántást sem lehet végezni, mert utána nem terem meg benne semmi.Régebben én meg mindent 1000 nm-ben számoltam, mert ekkora a régi hobbitelkünk.