Dugványozással, bujtással vagy oltással.Elméletileg magról is lehetne szaporítani, de korántsem biztosított, hogy az így kapott fa tulajdonsága az anyanövényével megegyező lesz. (Illetve, biztos nem lesz az, ami főleg a gyümölcs minőségét érinti, bár eperfánál ez általában nem áll fenn.)Én elsőre dugványozással próbálkoznék.Fás dugványozásA fás dugványozás nagyon egyszerű szaporítási mód, különleges berendezést nem igényel. A dugványszedés időszaka lombhullástól az első fagyok beálltáig tart, de a fagytűrő fajokat, fajtákat még januárban is lehet szedni. Üzemi körülmények között a megszedett dugványnak való vesszőket kötegelik, címkével látják el, és a téli munkaszegény időszakban végzik el a méretrevágást, és magát a dugványozás műveletét. Az eredés szempontjából azonban előnyösebb, ha szedés után azonnal elvégezzük a műveletet. A fásdugványok hossza általában 15-30 cm közötti, így egy jól fejlett vesszőből 2-3 dugvány is készíthető. A fás dugványok dugványozására sor kerülhet ősszel (legkésőbb október végéig), vagy tavasszal, amikor a talaj felső rétegeinek hőmérséklete elérte a 10 oC-ot.Az egészséges, érett vesszőket gondosan válasszuk ki. 3-4 rügy legyen egy-egy vesszőn. Az ideális a 22 cm-es, de 30cm-nél ne legyen hosszabb egy vessző. A vessző alját ferdén vágjuk le, a tetejét vízszintesen. A gyökereztető-por használatánál először mártsuk a vesszők végét vízbe, majd a porba. A vízbe mártással jobban fog a por tapadni a vessző végén. Az előkészített talajba kapával húzzunk egy árkot, melyet a jó vízelvezetés érdekében töltsünk félig homokkal fel. A vesszőket az árok oldalához állítjuk, egymástól 10 cm-es távolságra. Miután végeztünk a dugványozással, töltsük fel az árkot úgy, hogy csak a legfelső rügyek látszódjanak ki. Gondosan, óvatosan taposással tömörítsük a talajt, hogy a vesszők teljes hosszukban érintkezzenek a földdel. Az év folyamán a gyomtalanítás és az öntözés lesz a feladatunk.Jobb eredmény érhető el (ha nem kell nagy mennyiségű dugványt előállítani) a cserépbe történő dugványozással:Olyan cserepeket kell választanunk, melyek elég magasak ahhoz, hogy a vessző 3/4 részét a földbe tudjuk helyezni. Miután az összes vesszőt eldugványoztuk, a páratartalom biztosítására kell ügyelnünk. Ehhez műanyag fóliát, levágott végű pet palackot használhatunk fel. A túlöntözésre vigyázzunk. Tegyük a cserepeket világos, meleg, de nem napsütötte helyre.Mikor a vesszők kihajtottak, és a hajtások legalább 10-15 cm magasak, szedjük ki őket a cserépből, és ültessük ki őket védett helyre. Ha februárban dugványozunk, kb. júniusra kiültethető dugványaink lesznek. A később szedett vesszőkből később lesznek kiültetésre alkalmas példányaink.Zöld-, vagy hajtásdugványozásEnnél a szaporítási módnál a növény zöld hajtásait használjuk fel a vegetációs idő alatt. A zölddugványok a növekedésüket épp befejezni készülő hajtásokból készülnek, májusban, vagy júniusban. A dugványokat késsel vágjuk, amelyekből 10-30 cm-es darabokat készítünk. Az alsó metszlap közvetlenül egy nódusz alatt legyen (talpalás), fölötte a leveleket távolítsuk el. A zölddugványokban a tartalék tápanyag nem elegendő a begyökeresedéshez, szükség van a levélfelületre, ezért a felső leveleket hagyjuk meg. A nagyobb levelű növényeknél kurtítsuk meg a leveleket, mert a túlzott párologtatás a dugvány kiszáradásához vezet. A gyökérképződés elősegítése érdekében gyökeresedést serkentő hormonokat is használunk, por vagy alkoholos oldat formájában. Az áruházakban kapható Gyökereztető por-család közül az A jelű dísz- és erdészeti növények számára, a B1 jelű zöld-, a B2 jelű félfás-, a B3 jelű pedig fásdugványozáshoz alkalmazható.Gyökereztető közegként mosott folyami homokot, tőzeget, perlitet, vagy ezek keverékét, de mindenképpen jó vízáteresztő-képességű, levegős közeget használjuk. A gyökérképzősét a talpmeleg segíti. A levéllel is rendelkező dugványok esetében pedig olyan berendezést kell alkalmazunk (pl. fóliasátor), amelyben a gyökérképződés ideje alatt 95-98%-os relatív páratartalmat tudunk tartani, a tűző nap ellen pedig árnyékolni tudunk, és az állandó vízutánpótlást lombpermetezéssel, párásítással tudjuk biztosítani, ami egyben hűti a növényeket.