Krisztina válaszával én is egyetértek.

Kedves Krisztina! Köszönöm a válaszod, és igen, érdekelne, hogy mivel etetitek a füvet, ha nektek bevált!

Kérdezni nem szégyen, mindenki valahol innen kezdete (legalább is, én még nem találkoztam olyannal, aki az anyatejjel szívta magába), ettől független az olvasás nagyon hasznos dolog. A teljesség igénye nélkül: 1. A szabadföldi növények ilyenkor nyugalmi állapotban vannak, gyakorlatilag - jó esetben - nincs nedvkeringésük, és a szárazság sem volt oly mérvű, hogy a gyökereket veszélyeztetné, ezért nem kell öntözni. 2. A tuják nagyon nehezen regenerálódnak. Ne számítson gyors sikerre (~évek), de segíthet, ha tavasszal örökzöldekre összeállított mikroelem, vagy komplex trágyát* juttat ki. 3. Annyiban árthat a lehullott tuja levél, hogy savasítja a talajt (megváltozik a talaj pH értéke), ezt nem minden növény tolerálja. Komposztáláskor figyelembe kell venni, hogy a teljes bomlás hosszabb időt vesz igénybe, mint a többi komposzt alapanyag esetén. 4. Tavasztól lehet elkezdeni gyeptrágya* kijuttatását, valamint a gyeplazítóval* elvégezheti a gyepszellőztetést a szép zöld felület érdekében. (* Gugliba beírva kedvéhez - és pénztárcájához - mérten válogathat a találatok között) Jöhet a többi kérdés...

Üdv. Mindenkinek! Jöhet a többi kérdés... Akkor, nekem is van egy kérdésem: Az egyik hetilapban olvastam a kerti praktikák között az alábbiakat: Idézem: Van, ahol a sárgarépa magját egyszerűen a hóra vetik. Innen a hólé bemossa a jól előkészített, mélyen fellazított, megtrágyázott ágyásba. A sárgarépa magja ugyanis fagyhatásra kel ki igazán jól................... Valóban érdemes ezt megcsinálni, már nagyon bizsereg a tenyerem, tenném a dolgom......... Kinek mi a véleménye? Szép tavaszt kívánok: István

Ezt én is ma olvastam, és nemes egyszerűséggel hülyeségnek minősítettem... B) Elég gyakran ír meredek dolgokat ez a K. L. A hólé miért mosná be? Már csak ha azt tekintjük is, hogy a hó van alul, a mag pedig felül. Esetleg ha az egész hóréteget átfordítanánk, mint egy asztalterítőt, hogy a mag kerüljön alulra. De még ebben az esetben sem mosódna be, mert a hólé lassan olvad, nem olyan ütemben, hogy megmozdítsa a talajrészecskéket, hogy a mag alájuk juthasson. Ki lehet próbálni, egy kevés fahamut kell a hó tetejére szórni, olvadás után még az is ott lesz a föld tetején, a mikroszkopikus szemcséket sem mossa be a hólé. Magot bemosni esetleg egy eső képes, amikor az esőcseppek beverik a poros földbe a magot. Tegyük fel, hogy hóolvadás után jön egy januárvégi zápor (nem túl valószínű ugyan), és beveri a földbe a magot. Még ebben az esetben sem fog kikelni. Ugyanis ilyenkor nincs repedés a talajon, hogy mélyebbre kerüljön a mag, 1-2 mm mélységbe meg hiába kerül, ott az első kora tavaszi napon kiszárad, és nem fog csírázni. De még ha pont olyan időjárás lenne mondjuk február közepén, hogy egyik nap meleg, másik nap egy kis nedvesen tartó eső, utána megint meleg, megint eső, és kicsírázna a répa, akkor jönne egy március eleji fagy, és elfagyna a magonc. Az ugyanis egyáltalán nem bírja a fagyot, a felnőtt répával ellentétben. Még márciusi vetésnél is előfordul néha, hogy április közepére kikel, és a késői fagy el is viszi. Azt sem tudom, hogyan lehetne a hó tetejére sorba vetni, olyan lenne, mint a gyep, ha kikelne, mint ahogy nem kel ki. Az sem valós, hogy a répa magja fagyhatásra kel ki jól. Ki lehet próbálni, júniusban, folyton nedvesen tartva 10-14 nap alatt kikel, mindenféle fagyhatás nélkül. Akár az is próbaképes, hogy november végén elvetni egy sort, mellé március elején egy sort. 5 évből legalább 4-ben egyszerre fog kikelni, március előtt nem éri el a talajhőmérséklet azt az állandó 5 fokot, ami a csírázáshoz szükséges. Az egyetlen különbség az lesz, hogy a kelés idejére az ősszel elvetett sor csupa gyom lesz, mert némely gyom hamarabb kel, mint a répa.

Azért nem zárnám ki ilyen kategorikusan, de itt-ott erős csúsztatások fedezhetők fel, pl. fagy hatására, legfeljebb a jégvirág kezd növekedni... Valamennyi biztos kikelne, de elég bizonytalan, szanaszét vetemény lenne belőle. Bevállalós vagyok, de a tavasz-ősz a kerti ciklus. A tél a pihenésé, a felkészülésé, meg az olvasásé. Azt az 1-1.5 hónapot tessék már kibírni, ha jó az idő, február közepétől el lehet kezdeni a szerszámok csőre töltését. Addig nyugi... :silly:

Én csak annyit szeretnék a válaszokhoz tenni,hogy nagyon sok cserepes növény a savanyú talajt igényli ezért érdemes egy kicsit ugyan külön de komposztálni.Pl cyclámen Ha családi házba költöztél akkor biztos lesznek kedvenc növényeid és azoknak kincs a saját készítésű földkeveréked amit a komposztból tudsz nyerni.Hidd el egyetlen vásárolt föld sem éri el azt a minőséget. Hajrá,kérdezz és segítünk

Nagyon köszönöm a segítséget és a bíztatást!

Télikertgondozás. Szeretném kiegészíteni a hozzászólásokat, azzal, hogy mindig az a legjobb módszer, ha beleképzeljük magunkat a másik (növény) helyébe. Mi lehet(ne) jó neki. (hisz beszélni nem tud.) Az örökzöldek (tuják...)mivel örökzöldek télen is élnek, párologtatnak (na nem a mínusz húsz fokban!)Tehát a víz utánpótlásáról gondoskodni kell. Ezt nem öntözéssel, hanem a talajkörnyék takarásával oldhatjuk meg. A talajtakaró alatt nem fagy meg a föld (a víz) így azt a növény fel tudja szívni (a jeges földből nem) Ilyenkor szokott kiszáradni. Ezt főleg a telepítés utáni 1-5 évben célszerő megtenni. Utána a gyökerek már a lejjebbi fagymentes zónából veszik fel a vizet.

Kezdő vagyok az internetezésben most tanulom és most találtam meg a kérdést.Hóra a mákot vetették nagyszüleim.Az én sárgarépám hamar lett elvetve hideg talajba,be is vakult a mag itt ott van egy pár kikelt növény.

A gyepfelületeket nem csak tavasszal és ősszel lehet tápanyag megspékelni, csak kora reggeli vagy késő délutáni órákban érdemes kijuttatni, amikor picit hűvösebb a levegő és fontos jól belocsolni! Természetesen megfelelő mennyiségben szabad csak kijuttatni, osmocote alkalmazásánál vigyázzunk, ne kerüljön sok egy kupacba, mert kiégetheti a füvet. Szép napot!

tisztelt új kertbarát. én 4 éve kezdtem a kert egyéni átépitésének és beültetésének,kb 600nm.azóta rengeteget tanultam és tanulok azóta is,ugy is mondhatnám hogy a szerelmese lettem a kertnek.tudnék ajánlani neked egy ujságot amelynek nekem az összes száma már megvan és a mai napig sokszor előveszem,és átolvasom mert rengeteg ötlet és tudnivaló megtalálható benne,ugy is mondhatnám hogy abból tanultam mindent.A cime csodakertek és minden hónap 20 körül jelenik meg. A kérdéseid teljesen jók. -Az örökzöldeket az ilyen aszályos és száraz télben szigoruan öntözni kell ha pár napig nincs fagy ,mert a legnagyobb kárt ez okozza télen,elpárologtatja a vizet és nem kap utánpótlást. -a tuja leveleit nem ártana egy szakgazdaboltba bevinned megnézetni mert ált két ok miatt barnul.vagy nem kap télen elég csapadékot,tehát kiszárad,vagy gombás fertőzés miatt szokott még barnulni,azt meg haladéktalanul kezelni kell. -a gyepet még nem késő most sem hosszú ideig tartó műtrágyával kezelni,csak akkor tedd amikor borus az idő,és jól locsold be utánna,vagy az én módszerem az hogy közvetlenül nagy eső előtt szórom el. sok sikert neked a kerthez,és szivesen segitek ha tudok.