Tanuljunk egymástól!
1. Hogyan tudnék paradicsomot nevelni, valahogy mindig olyan küzdelmes a palántanevelés?
A paradicsomot kb. május közepén tudjuk kiültetni, ezért nem ajánlatos március közepénél hamarabb elvetni a magokat. A csírázáshoz a 22-26 °C ideális, és a napfényes, déli fekvésű ablakpárkány. Először a sziklevelek bújnak ki, majd megjelennek az első levelek. Ilyenkor jó, ha kb. 18 °C-os szobába, keleti vagy dél-nyugati tájolású ablakhoz tudjuk őket tenni. Ne érjenek össze a levelek, mert a palánták így elveszik egymás elől a fényt.
2. Létezik évelő chili?
A Capsicum frutescens fajták, mint pl. a ‘De Cayenne’ évelő, de az egyébként egyévesként termesztett Jalapeño (C. annum) és Habanero-Chilis (C. chinense) paprikák is átteleltethetőek. A 2. évben korábban virágoznak és hoznak termést. Szobahőmérsékleten és lehetőleg világos ablakban nevelve akár télen is tovább tartható. Erről korábban itt írtunk.
3. Jól kijön egymással a padlizsán és az uborka az üvegházban?
A vegyes kultúrákban a bab, a retek vagy a salátafélék megfelelőek a padlizsán mellé. Az uborka gyakorlatilag semleges partnere, viszont a többi burgonyaféle mellé ne ültessük (paradicsom, burgonya, paprika).
4. Szeretnék mihamarabb egy kétéves cseresznyefát elültetni. Mikor van a legjobb ideje ennek?
Amennyiben a talaj nem fagyott, gyakorlatilag még télen is ültethetünk fát. A legjobb időpont azonban az olyan szívós, télálló fák ültetéséhez, mint az alma, körte, szilva, cseresznye, meggy: az ősz. A tavaszi ültetéssel szemben ennek előnye az, hogy a növénynek elegendő ideje lesz új gyökérzetet fejleszteni.
5. A fuksziám a telet a pincében töltötte, előtte visszavágtam. Mikor tehetem ki újra? Már gyenge, megnyúlt, sápadt hajtásokat hoz.
Amikor már elmúltak a fagyok, akkor ajánlatos kivinni a fuksziát a teraszra. Viszont a hűvös helyen teleltetett cserjéknek a 0 fok körüli hőmérséklet már nem árt, ezért van az, hogy áprilisban már sokan kiviszik a szabadba a kedvencüket. Fontos, hogy először védett, félárnyékos helyre vigyük, fokozatosan szokja meg a napos, fényes viszonyokat. Létezik egyébként olyan fajta, pl. a ‘Genii’ ami télálló, a legtöbb helyen a szabadban is átteleltethető.
6. Csak múlt évben ültettem a hibiszkuszomat. Vissza kell máris vágnom?
Egy fiatal hibiszkusznak ritkán van kettőnél több hajtása. Éppen ezért hasznos a kezdetektől fogva a fiatal növényeket visszavágni minden évben, így segítjük az elágazódást. Fontos, hogy ha már korán elkezdünk a növénnyel foglalkozni, akkor szebb, formásabb bokrot kapunk.
7. Az ámbrafám már három éve ugyanott áll, és nem akar szépen színeződni. A levelei barnán és szomorúan csüngenek. Miért van ez?
Ennek több oka lehet: ha ennyire erőtlen az őszi lombszín, akkor lehet, hogy az élőhellyel van gond, mert az ámbrafa inkább sovány, tápanyagban nem túl gazdag talajt szeret. Az időjárás is oka lehet, a nedves, borongós őszön már sokkal kevésbé látványos a lombszín. Az ámbrafa napos, védett helyet kíván, és elég tavasszal komposztot adni neki. Az is előfordulhat, hogy a magról nőtt példány nem olyan szép, mint a hajtásról szaporított, ezért ajánlatos a faiskolában kiválasztani ősszel, hogy biztosak legyünk benne, a fánk szépen színeződik.
8. Tényleg ideje már a bokrokat metszeni? Tartok még a fagyoktól.
Ez az időjárástól és a helyszíntől is függhet. Azokon a helyeken, ahol a tél sokáig tart, először akkor ajánlatos metszeni, amikor eltűnik a hó a kertből, ami akár márciusig is kitolódhat. Az enyhébb klímájú területeken akár már februárban visszavághatunk. Normális esetben a télálló, edzett növényeket nem zavarja már ilyenkor a fagy.
9. A kis kertekhez minden rengeteg az ötlet, de mi a helyzet a nagyokkal? Arról nem sokat olvasni, hogy hogyan osszuk fel, és mit ültessünk-vessünk, hogy a kevés költséggel hasznosítsuk a nagy kertünket?
Való igaz, hiszen a hobbikertek többsége ma nem túl nagy. Egy nagyobb kert mindenképpen előzetes tervezést igényel, sövények és ágyások helyének kijelölésével.
10. Többféle hunyornevet (keleti, fekete) hallottam már: ugyanarról a növényről van szó?
Mindkét faj a Helleborus-ok közé tartozik. A keleti hunyor (Helleborus orientalis) eredetileg a Fekete-tenger vidékéről származik és márciustól virágzik. A fekete hunyort (Helleborus niger) gyakran hórózsának is nevezik. A vad fajoknak (pl. Helleborus foetidus, H. viridis, H. odorus) zöldes virágaik vannak, és korábban a mérgező részeiket tubákhoz használták.