Előfordulhat, hogy a kertben nem is létezett fügebokor, vagy volt, csak rossz helyen keresed, de az is lehetséges, hogy a füge 2017 cudarhideg telén végleg elfagyott.
Szívet szorongató érzés, amikor az első napos hétvégén felkeressük kertünk déli oldalát, hogy megtekintsük a legjobb helyre ültetett féltett kincsünket, a fügebokrot. Egy darabig azt hisszük, hogy minden OK, nincs semmi baj, csak egy kicsit későn hajt a bokor. De nem... a füge nem hajt későn, hanem kétség kívül elpusztult. Elfagyott a mínusz száz fokban, ami idén januárban ránk szakadt és másfél hónapig kitartott.
Gondolom az történt, hogy jó egy méter mélyen átfagyott a talaj, a füge pedig kapta alulról, felülről, oldalról a hideget. Először lefagyott az összes ága, aztán a takaró alatt a törzse, végül mindene. Mert takaró alatt volt, ahogy kell is lennie; mindig így telel. Építettünk neki egy kis sátrat gallyakból, feltöltöttük finom puha avarral, körbevettük takaróval, még fólia is került a tetejére, kockáztatva, hogy esetleg befülled. Hát nem volt elég!
Hiába írják, hogy „Hazánkban védett helyen szabadban is megél a kertnek mediterrán hangulatot kölcsönző füge.” – ez egy lapos kis csúsztatás, ami ezek szerint azt jelenti, hogy megél, amíg csak meg nem hal. Meg azt is hallani, hogy „Az ültetés utáni első években fagyérzékeny, ezért tövét télen takarni kell.”. Tényleg?!
Honnan tudni, hogy tényleg elfagyott?
Onnan tudni, hogy elpusztult, hogy a rügyei nem hajtanak. A fája kiszárad, ráncos lesz. Az ágvégek is elszáradnak, meghajlítva pattanva eltörnek. A rügyek kifordulnak a helyükből. El lehet kezdeni metszőollóval szalámizni vissza a hajtásokat, egyre mélyebbre haladni, hátha maradt még benne élet: áprilisban már meg kellett volna indulnia a nedvkeringésnek, zöld lehetne a metszfelület.
ERROR 404 – FÜGE NOT FOUND
Mi ebből a tanulság? Az, hogy a füge éppen annyira bírja nálunk, mint a többi érzékeny gyümölcsfa: úgy átlagosan 7-10 évig. Csak ez nem kap gutaütést, mint a kajszibarack, nem gombásodik el, mint a cseresznye, nem nyírják ki a tetvek, mint a szilvákat. Ez időnként elfagy. És tényleg, a Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett tanulmányok között bogarászva azt találni, hogy 7-10 évente van néhány kiugróan hideg nap a télen, amit rosszabb esetben szintén különlegesen hideg hetek öveznek. Ugyan ennyiszer vannak melegebb (azaz enyhébb) telű évek is.
A lényeg, hogy ha -15 Celsius-fok alá megy a hőmérséklet, akkor a füge elfagy. Ez ellen azt lehet tenni, hogy olyan helyre ültetjük, ahol ilyen lehűlésnek kicsi a valószínűsége, sőt még be is takarjuk, hogy a talaj kisugárzását (és ezzel lehűlését) megakadályozva legalább a gyökereit és a bokor tövét megóvjuk.
Mivel óvhattuk volna meg a fagytól a fügét?
Ha dézsában neveltük volna és bevittük volna egy kb. 5 fokos helyiségbe télen, akkor most nem lenne semmi baj. De ha kint maradt, akkor is megtehettük volna, hogy az egész bokrot kifordítjuk a talajból és egy árokba döntjük, majd pedig márciusban kinyitjuk és újra helyreállítjuk. Csakhogy lehet, hogy ehhez már egy kicsit nagy volt a fügefácska, ráadásul a talaj átfagyása előtt ki a fene tudta, hogy itt baj lesz? Az átfagyás után pedig már mindegy volt...
Mi a teendő? No para!
Jó esetben nem kell félni, mert az ép szárrészekről még májusban is kihajthat, esetleg a gyökérnyakon jelennek meg hajtó, zöld részek, amelyekből először hajtás, később új törzs nevelhető. A probléma az, hogy az így elfagyott és újraéledt füge az első két évben nem terem gyümölcsöt, még a harmadikban is csak módjával, úgyhogy buktuk a gyümölcsét. Apropó: amit mi fügének hívunk, valójában összetett termés (syconium), amely a teljes virágzatból fejlődik ki. A termés tehát alapvetően egy lapos tányér, apró virágokkal megpakolva. A fügének tehát a virágját fogyasztjuk!
De ha május elejéig nem hajt ki?
Ha májusban sem hajt ki, akkor kampec, megdöglött! Ebben az esetben vegyünk új fügét. Lehet faiskolában is kapni, de apróhirdetésben is jókat láttam már (a sajátomat így vettem évekkel ezelőtt, nagyon bevált és nem volt drága). Sőt, akinél megmaradt a füge, szaporíthatja is nekünk:
A füge szaporítása tősarjak szétültetésével és dugványozással
A tősarjakat ősszel, lombhullás után vagy tavasszal, kihajtás előtt ássuk ki. Az ősszel szedett sarjakat cserépbe ültessük, mert a fiatal növény még tényleg érzékeny a télre, így bevihetjük egy hűvös szobába. Tavasszal, rügyfakadás előtt a már meggyökeresedett növénykét kihelyezhetjük a szabad földbe és 15-20 cm magasságig betakarjuk földdel. A füge nagyon gyorsan növekedésnek indul!
A szakértők azt javasolják, hogy ha a szaporítás dugvánnyal történik, a vesszőket lombhullás után szedjük, fagymentes helyen, nedves homokban vagy földbe vermeljük el. Tavasszal a vesszőket 20-30 cm-es darabokra vágva úgy helyezzük el a talajba, hogy a felső végéből kétujjnyi maradjon ki. Ezzel a módszerrel azonban csak minden sokadik vessző ered meg, ha nem ismerjük a szaporítás trükkjeit (mégpedig azt csak kevesen ismerik). Úgyhogy jobban járunk a tősarjak keresésével: ha járunk a környéken az utcán és látunk egy élő fügebokrot, nézzünk be alá, hátha látunk egy megfelelő részt, amiért már érdemes becsöngetni.
A sarjról szaporított füge az első években valószínűleg nem hoz termést, egy kicsit meg kell erősödnie. Sok fügére csak a harmadik-negyedik évtől számíthatunk. Először augusztusban kezd el érni, aztán egészen októberig szüretelhetjük.
Nem adtad még fel, hogy fügéd legyen? Olvasd el Bálint gazda bemutatóját a termesztésről: