Nem árt tudnunk róla, mitől lesznek szépek és egészségesek a kert növényei, minek köszönhetjük a gazdag termést.
Minden növénynek szüksége van nitrogénre, széndioxidra és hidrogénre, amit a vízből és a levegőből vesz fel, és a napfény energiájával feldolgoz.
Ezen kívül szüksége van a talajban található kémiai anyagokra. Ezeket fő vagy alapvető tápanyagokra és nyomelemekre osztjuk.
Alapvetőek a kén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium, nitrogén. Nyomelemek, bár ezekre kisebb mennyiségben szükségesek, de mégis nélkülözhetetlenek, pl. mangán, bór, réz, vas, cink.
A hidrogénnek, nitrogénnek és a széndioxidnak nagy mennyiségben kell jelen lenni, míg más tápanyagok sokkal kisebb mennyiségben is elégnek bizonyulnak.
Alapvető növényi tápanyagok
A növényeknek kalciumra viszonylag nagy mennyiségben van szükségük. Közömbösít bizonyos növények által termelt savakat, részt vesz a fehérjeszintézisben. Jó művelés esetében ritkán jelentkeznek a kalciumhiány tünetei. Ennek tipikus esete a paradicsomnál a virágok rothadása, a gyümölcskezdemény megfeketedése, lehullása. Jellegzetesek tünetek a salátán, a karfiolon, zelleren és a fiatal növényi szövetekben.
Magnéziumra a növényeknek sokkal nagyobb mennyiségben van szükségük, mint azt sokan gondolják. A magnézium a klorofill alkotórésze, hiánya az idősebb leveleken az erek közti sárgulással kezdődik. Kálium túladagolás miatt viszonylagos magnéziumhiány léphet fel, mivel a növények nem képesek felvenni a talajban lévő magnéziumot. Magnéziumhiány lép fel akkor is, ha a talaj rossz szerkezetű vagy nincs benne elegendő szerves anyag.
A legfontosabb növényi tápanyag a nitrogén, ami a klorofill alkotórészeként a növények zöld színét adja. A növényi fehérjék döntő összetevője, a hajtás és a levélnövekedés fontos tényezője. A nitrogénhiány nem ritka, mert ez az anyag könnyen kimosódik a talajból. Nitrogénhiány akkor is felléphet, ha még nem komposztálódott szerves anyag került a talajba. Ha kevés a nitrogén, az öregebb levelek megsárgulnak, a növények elsatnyulnak, növekedésük leáll.
A nitrogén túladagolása túlzott növekedést eredményez, sok puha, laza szövetű levéllel, amelyek különösen érzékenyek a betegségekre, fagyhatásokra.
A kálium, amit hamuzsírnak is neveznek, a nitrogénhez hasonló mennyiségben szükséges. Befolyásolja a virágok és a termések mennyiségét, nagyságát, a fehérje és szénhidrátszintézis nélkülözhetetlen eleme. A káliumhiányos növény csökött virágokat, terméseket fejleszt. Az egész növény visszamarad a fejlődésben. Hiánya az idősebb leveleknél fedezhető fel leginkább, ahol a levélszélek sárgulásában, az ezt követő barna, égésszerű foltokban mutatkozik. A levelek kékes, majd bronz árnyalatúak lesznek. A kálium túladagolása akadályozza a magnézium-felvételt, és ez a tápanyagfelvétel egyensúlyának eltolódásához vezet.
A nitrogén után a második legfontosabb növényi tápanyag a foszfor, amelyből csak kb. tizedannyi szükséges, mint a nitrogénből. A foszfor főként a gyökérzet növekedését segíti elő, hiánya meggátolja a gyökérrendszer normális fejlődését, mely először az idősebb levelek kékes elszíneződésében jelentkezik.
Kénre nagy mennyiségben van szüksége a növénynek. A kén több növényi fehérje alkotórésze, és a klorofill-képzésben is jelentős szerepe van. A kénhiány sárguláshoz, csökött növekedéshez vezet. Komoly károk azonban ritkán adódnak, mert a földbe bedolgozott istállótrágya és komposzt általában megfelelő mennyiségű ként tartalmaz.