A téli kert ékessége: ilyen a kínai lilabogyó

A téli kert ékessége: ilyen a kínai lilabogyó

Gyöngyszerű bogyóit nem győzzük csodálni.

A kínai lilabogyó Kínában őshonos, lombhullató cserje, amely színes, fényes termésével meghökkentő, szinte pszichedelikus kontrasztot alkot a tél unalmas szürkeségével szemben. Ahogy a nappalok egyre rövidülnek, az éjszaka pedig egyre hosszabbá válik, ez a különleges cserje (egy meglehetősen rövid ideig tartó virágzástól eltekintve) nagyrészt észrevétlen marad a kert többi, zöld lombú növénye között, hirtelen a figyelem középpontjába kerül ahogy bogyói fokozatosan lilára színeződnek. Amikor a beköszöntő hideg megfosztja ovális, csúcsos levelekből álló lombjától, a hosszú, csupasz vesszőkön, ágakon szembeötlővé válnak a tömött fürtökben álló, élénk neonlila bogyók.

kinai lilabogyo 02

Az alábbiakból kiderül, miért is járunk jól, ha lilabogyót ültetünk a kertünkbe és milyen gondozást kíván ez az egyébként meglehetősen igénytelen cserje.

kinai lilabogyo 03

Kínai lilabogyó kisokos

  • Apró, lilás rózsaszín virágai a nyár derekán nyílnak.
  • Bronzosan zöld lombja ősszel pirosasra színeződik.
  • Hogy a díszes bogyók a lehető legjobban érvényesülni tudjanak, a növényt a kert napos részébe ültessük (amelyet legalább napi 6 órán keresztül ér a napfény).
  • A keresztbeporzás bő termést, azaz bogyók tömegeit eredményezi, ezért célszerű két vagy több tövet ültetni egy csoportba.
  • Az ellenfény igen előnyös: a növényt lehetőleg olyan helyre telepítsük, amely lehetővé teszi, hogy a bogyókon megcsillanjon a felkelő nap fénye.
  • Az élénk színű bogyók nem veszélyesek: ehetőek, bár nem ízletesek. A kismadarak egy részét ez a tény hidegen hagyja, ha rátalálnak, telente csipegetnek belőle.
  • A levágott bogyós ágakat felhasználhatjuk dekorációk elkészítéséhez: díszíthetünk vele téli csokrokat, ünnepi asztaldíszeket, karácsonyi ajtókoszorúkat.

kinai lilabogyo 04

A kínai lilabogyó fő igényei

  • A növény igényeinek az átlagos tápanyag-tartalmú kerti talaj tökéletesen megfelel,
  • Ültetés után gondoskodjunk a rendszeres öntözéséről mindaddig, amíg jól meg nem gyökeresedik.
  • Az agyagos, savanyú, illetve lúgos kémhatású talajt egyaránt jól tolerálja, a lényeg, hogy legyen jó vízelvezető képességű.
  • Télálló, de a hideg hónapokra ajánlott főleg a fiatalabb egyedek tövét mulccsal vastagon betakarni.

Korábban írtunk róla: