Narancsszínű csillagok.
Délkelet-Ázsiából származik a párducvirágnak is nevezett különös szépség (Iris domestica, syn. Belamcanda chinensis), amely megfelelő körülmények között nálunk is télállónak bizonyul. Július és szeptember között hozza narancsszínű, csillag alakú, párducmintás virágait. Kard alakú levelei a nősziroméhoz hasonlatosak.
A rizómákat fejlesztő, kb. 70 cm magasra megnövő évelő napos vagy félárnyékos helyet és friss, jó vízelvezetőképességű talajt igényel. Minél homokosabb a talaj, annál jobban ellenáll a téli hidegnek a növény.
Az első télen ajánlott a rizómákat védeni, lombbal vagy tűlevelekkel takarni a hideg ellen. A tradicionális kínai gyógyászatban a párducvirág rizómáit hörghurut és torokfájás esetén alkalmazzák a fertőtlenítő hatása miatt. A virágzást ösztönözhetjük, ha a növényt 2-3 évente szétosztjuk a töveinél és eltávolítjuk a gyenge hajtásokat, gyökereket.
A párducvirág nagyon mutatós, a kavics- és sziklakertek ékessége, de szegélynövényként is ültethetjük.
