Babérmeggy: az örökzöld sövénykedvenc, amely mindent eltakar, csak a kertészeti hibákat nem

Latin neve: Prunus laurocerasus. Magyarul babérmeggy, néha közönséges babérmeggy néven találkozunk vele. A név kicsit félrevezető: nem babér, és nem is meggy abban az értelemben, ahogy a pitébe kerülő meggyre gondolunk. A levele babérszerűen fényes és bőrszerű, a termése pedig meggyszerű, innen a név. Botanikailag viszont a rózsafélék családjába, azon belül a Prunus nemzetségbe tartozik, vagyis rokona a cseresznyének, meggynek, szilvának, mandulának és sok díszcserjének.

A babérmeggy nagy előnye, hogy örökzöld. Télen sem lesz belőle kopasz vesszőrengeteg, hanem megtartja fényes, sötétzöld vagy fajtától függően világosabb zöld leveleit. Ezért lett az egyik legnépszerűbb sövénynövény: takar, zöldít, keretez, háttérnek is jó, és ha jól választunk fajtát, egészen sokféle kerti helyzetben működik.

De van egy apró bökkenő: nem minden babérmeggy ugyanaz. Az ‘Otto Luyken’ alacsony, szélesen terülő, elegánsabb fajta. A ‘Caucasica’ erőteljes, magas sövénynek való. Az ‘Etna’ kompaktabb, bronzosan fakadó hajtásokkal díszít. A ‘Zabeliana’ és a ‘Zöldszőnyeg’ inkább alacsonyabb, terülő jellegű. A ‘Magnolifolia’ nagy levelű, látványosabb típus. A gömbölyűbb, kisebb termetű magyar fajtanevek — például ‘Manó’, ‘Mari’, ‘Miki’, ‘Piri’, ‘Klári’ — pedig általában a kertészetekben keresett, kompaktabb, kezelhetőbb változatok világát képviselik. Vagyis a babérmeggy nem egyetlen növény, hanem egy egész örökzöld szereposztás. Van köztük sövényfal, zöld szőnyeg, kompakt bokor, elegáns előkerti növény és nagy lombú takarócserje. A kérdés csak az: melyiket hova ültessük, hogy ne húsz év múlva derüljön ki, hogy rossz szerepre castingoltuk.

Mi is az a babérmeggy?

A Prunus laurocerasus örökzöld cserje vagy kisebb fa. Természetes elterjedése Délkelet-Európához és Délnyugat-Ázsiához kötődik, de dísznövényként Európa sok részén régóta ültetik. A kertben többnyire sűrű, fényes levelű bokorként vagy nyírt sövényként látjuk.

Levelei nagyok, bőrszerűek, fényesek, elliptikusak vagy lándzsásak, fajtától függően keskenyebbek, szélesebbek, hosszabbak vagy kompaktabbak lehetnek. Tavasszal apró fehér virágokat hoz felálló fürtökben. A virágok illatosak lehetnek, és bár nem mindenki ülteti a babérmeggyet a virágáért, amikor egyszerre nyílik egy nagyobb bokor, kifejezetten látványos.

Virágzás után apró, előbb pirosas, majd feketére érő terméseket hozhat. Ezeket a madarak fogyaszthatják, de emberi fogyasztásra nem való növény. Sőt, a babérmeggy mérgező, különösen a magja és több növényi része miatt. Ezt nem kell túlparázni, de tudni kell róla. A babérmeggy nézni, nyírni, takarni és háttérnek való, nem kerti nasi.

Miért lett ennyire népszerű?

Mert azt tudja, amit sok kerttulajdonos keres: gyors viszonylagos takarást, egész éves zöld lombot, metszhetőséget és erős jelenlétet. A babérmeggy sövényként hamarabb ad privát kertérzetet, mint sok lassabb örökzöld. Nagy levelei miatt tömörebb, „falasabb” hatása van, mint a finomabb lombú cserjéknek.

Másik előnye, hogy viszonylag jól tűri a félárnyékot. Nem csak teljes napon működik, hanem épület mellett, kerítés mentén, nagyobb fák szűrt árnyékában is megmaradhat, bár igazán sűrű és erős növekedést jó fényben ad.

A harmadik ok: sokféle fajta kapható. Nem kell mindenkinek ugyanazt a magas, erőteljes sövénybabérmeggyet ültetni. Van kisebb kertbe való, alacsonyabb, kompaktabb, terülőbb, nagyobb levelű, keskenyebb, gyorsabban növő, lassabban kezelhető fajta is.

A negyedik ok pedig egyszerű: a babérmeggy azonnal „kész kert” érzetet ad. Egy frissen telepített sövény is hamar mutat valamit. Az ember kimegy, ránéz, és azt érzi: igen, itt egyszer még privát kert lesz, nem szomszédnéző folyosó.

De tényleg jó sövénynek?

Igen, de nem mindegy, milyen fajtából és hová. A babérmeggy sövénynek kiváló lehet, ha van elég helye, kap vizet, nem áll pangó vízben, és metszéssel kordában tartjuk. A magasabb, erőteljesebb fajtákból gyorsan zárt sövény nevelhető. A kompaktabb fajták kisebb kertekbe, alacsonyabb térhatárolásra jobbak.

A klasszikus magas sövényhez jó lehet a ‘Caucasica’, ‘Baumgartner’, ‘Herbergii’, ‘Etna’, ‘Magnolifolia’ vagy az alap Prunus laurocerasus. Ezek erőteljesebb növekedésűek, komolyabb takarást adnak. Alacsonyabb sövényhez, előkertbe, ágyásszegélybe jobb lehet az ‘Otto Luyken’, ‘Zabeliana’, ‘Zöldszőnyeg’, ‘Manó’ vagy más kompaktabb magyar szelekció.

A babérmeggysövény legnagyobb hibája, hogy sokan túl közel ültetik egymáshoz, aztán három év múlva már zöld fal helyett zöld forgalmi dugó van. A növények versengenek a fényért, vízért, levegőért, belül felkopaszodnak, betegségek könnyebben megjelennek. A sövény is szereti, ha nem buszon utazik csúcsidőben.

Hová ültessük?

A babérmeggy napos, félárnyékos helyen is jól fejlődhet. Teljes árnyékban már ritkulhat, nyurgulhat, gyengébben virágozhat, és a lombja sem lesz olyan szép. Erős, tűző napon, különösen télen szeles, száraz helyen viszont a levelek perzselődhetnek, barnulhatnak, főleg fiatal növényeknél.

Ideális helye: világos, védett, jó vízellátású kerthelyzet. Kerítés mellé, előkertbe, házfal közelébe, cserjecsoportba, félárnyékos kertszélre is jó lehet, ha a talaj nem állandóan száraz vagy pangó vizes.

Jó helyei

Nagyobb sövény kerítés mentén. Félárnyékos telekhatár. Előkerti zöld háttér. Cserjecsoport. Terasz takarása. Árnyékosabb, de világos kerti sáv. Városi kert, ha van elég víz és talaj.

Kevésbé jó helyei

Pangó vizes agyagtalaj. Teljes, mély árnyék. Forró, száraz, burkolt udvar öntözés nélkül. Szeles, téli napsütésnek kitett, kiszáradó sarok. Apró előkertbe erőteljes fajta. Olyan hely, ahol gyerekek vagy kutyák rendszeresen rágcsálnák.

Talajigény: nem kényes, de a vizet okosan kéri

A babérmeggy sokféle talajban megél, de legszebben közepesen tápanyagos, humuszos, üde, jó vízáteresztő talajban fejlődik. A kulcsszó: üde, de nem tocsogó. Szereti, ha van víz a talajban, de a pangó vizet rosszul viseli.

Kötött agyagtalajban ültetés előtt érdemes lazítani a talajt komposzttal, érett szerves anyaggal, szükség esetén vízelvezetést javító anyagokkal. Homokos talajban a gyors kiszáradás lehet gond, ott komposzt és mulcs segíthet.

A babérmeggy levele nagy és örökzöld, tehát télen is párologtat valamennyit. Ha a talaj fagyott, a szél és a nap pedig szárítja a leveleket, téli lombbarnulás jelentkezhet. Ilyenkor nem feltétlenül fagyott meg a növény, lehet, hogy egyszerűen vízháztartási stresszt kapott. Magyarul: télen is él, csak nem tud kávét kérni mellé.

Öntözés: fiatalon létkérdés, később is fontos

Frissen ültetve a babérmeggy rendszeres öntözést igényel. Ez különösen fontos sövénytelepítésnél, ahol sok növény kerül egymás mellé, és mind egyszerre próbál gyökeret ereszteni. Az első két évben ne hagyjuk kiszáradni.

Beállt növényként már jobban tűri a rövidebb száraz időszakokat, de tartós aszályban, különösen napos helyen meghálálja az öntözést. Ha nyáron a levelek lankadnak, barnulnak, a hajtásvégek gyengülnek, az gyakran vízhiány jele.

A jó öntözés ritkább, de alapos. Ne csak a felszínt nedvesítsük meg, hanem a gyökérzónát. A napi kis locsolgatás gyakran csak a talaj tetejének wellnesskezelése, a gyökerek lent közben tovább szomjaznak.

Mulcs: a babérmeggy barátja

A babérmeggy alá érdemes mulcsot tenni: fakéreg, komposztált kéreg, lombkomposzt vagy más szerves mulcs segíthet a talaj nedvességének megtartásában, csökkenti a gyomosodást, javítja a talajéletet. Különösen sövénynél hasznos. A mulcsot ne kupacoljuk közvetlenül a törzsre. A növény töve körül maradjon egy kis szellős rész, különben a túl nedves környezet gombásodást, kéregproblémát okozhat. A mulcs takaró, nem nyakig húzott paplan.

Metszés: a sövény lelke

A babérmeggy jól tűri a metszést, ezért kiváló sövénynövény. Metszeni általában késő tavasszal vagy nyár elején érdemes, a fő növekedési hullám után. Ha szükséges, nyár végén még egy igazító metszés is szóba jöhet, de ne túl későn, hogy az új hajtások beérhessenek tél előtt. A nagy levelű babérmeggyet érdemes kézi metszőollóval vagy sövényvágóval óvatosan alakítani. A sövényvágó sok levelet félbevág, ezek széle később barnulhat, csúnyulhat. Ez nem halálos, csak esztétikailag nem mindig szép. Ha a tökéletes megjelenés fontos, inkább hajtásokat vágjunk, ne leveleket daráljunk. Sövény esetén az alsó rész legyen kissé szélesebb, mint a felső, hogy a fény az alsó ágakat is érje. Ha felül szélesebb, alul sötét lesz, a sövény felkopaszodik. Ez a klasszikus „zöld kalap, kopasz boka” probléma.

Fiatalító metszés

Az elöregedett, felkopaszodott babérmeggy visszavágható, de ezt érdemes fokozatosan, jó időben és jó kondíciójú növényen végezni. A babérmeggy általában jól regenerálódik, de a nagyon erős visszavágás után idő kell, amíg újra mutatós lesz. Ha egy régi sövény csúnya, belül üres, kívül csak levélfal, ne egyszerre akarjuk megoldani az egész kertészeti múltat. Fokozatosan, több lépésben fiatalítsunk. A növény is jobban viseli, és a szomszéd sem kap hirtelen teljes belátást a teraszunkra.

Virágzás és termés

A babérmeggy tavasszal virágzik, általában április-május körül. Fehér, felálló fürtös virágzata illatos lehet, és a méhek, rovarok is látogathatják. Nyírt sövényben kevesebb virágot hozhat, mert a metszéssel sok virágkezdeményt eltávolítunk. Szabadabban hagyott cserjeként látványosabban virágzik. A termések nyár végére, őszre érhetnek, pirosasból feketésre váltva. Madarak számára vonzóak lehetnek. Emberi fogyasztásra azonban nem ajánlottak, a mag különösen problémás. Ha nem szeretnénk termést, vagy gyerekek/kutyák miatt aggódunk, a virágzás utáni metszéssel csökkenthető a termésképzés.

Mérgező? Igen, ezt vegyük komolyan

A babérmeggy mérgező növény. Levelei, hajtásai, magjai cianogén glikozidokat tartalmazhatnak, amelyek lebomláskor veszélyes vegyületeket szabadíthatnak fel. A termés húsos része önmagában kevésbé problémás lehet, de a mag nem fogyasztható, és házikerti szempontból a legegyszerűbb szabály: a babérmeggyet nem esszük. Kisgyerekes vagy kutyás kertben ne olyan helyre ültessük, ahol rágcsálásra csábít. A nyesedéket se dobjuk olyan helyre, ahol állatok hozzáférnek. Komposztálásnál is érdemes óvatosnak lenni, főleg nagy mennyiségű nyesedéknél. A babérmeggy tehát nem veszélyesebb a kert számos más dísznövényénél, de nem is ártatlan salátanövény. Nézni igen, enni nem. Ezt a kertben minden érintettnek érdemes tudni — beleértve a kutyát is, aki természetesen nem olvassa a növénycímkét.

Betegségek és kártevők

A babérmeggy alapvetően erős növény, de nem sérthetetlen. A leggyakoribb problémák közé tartozik a levéllyukacsosodás, gombás és baktériumos levélfoltosság, lisztharmat, pajzstetvek, levéltetvek, vincellérbogár lárvája, illetve kedvezőtlen körülmények között gyökérproblémák.

A levéllyukacsosodásnál a leveleken foltok jelennek meg, majd a foltok közepe kihullhat, mintha valaki apró lyukasztóval kreatívkodott volna. Gyakori, főleg nedves, levegőtlen, stresszes környezetben.

A lisztharmat fehéres bevonatot, torzuló leveleket okozhat. A túl sűrű sövény, rossz légmozgás, árnyékos-nedves hely kedvezhet neki. A pajzstetvek és levéltetvek ragacsos mézharmatot hagyhatnak, amelyen korompenész is megjelenhet.

A megelőzés kulcsa:

• Ne ültessük túl sűrűn.
• Legyen jó vízelvezetés.
• Ne száradjon ki tartósan.
• Ne álljon vízben.
• Metszéssel tartsuk szellősen.
• A lehullott, beteg leveleket távolítsuk el.
• Kerüljük a stresszes helyeket.

A babérmeggy sok problémát kibír, de ha rossz helyen, rossz talajban, túl sűrűn, kevés vízzel és nulla légmozgással tartjuk, akkor előbb-utóbb ő is feladja a „minden rendben” arcot.

Télállóság és téli lombbarnulás

A babérmeggy általában jól télálló, de fajtától, helytől és tél típusától függően előfordulhat lombbarnulás, fagyszáradás. Különösen a fiatal növények, friss ültetések és szeles, napos, kiszárító téli helyek sérülékenyek.

Téli lombbarnulásnál a levelek széle vagy teljes felülete barnulhat, foltosodhat. Ez sokszor nem klasszikus fagyhalál, hanem vízhiányos stressz: a levél párologtat, a gyökér viszont fagyott vagy száraz talajból nem tud elég vizet felvenni.

Ősszel, tél elején, fagymentes időben érdemes beöntözni a friss telepítést. A mulcs is segít. Szeles helyen a védettebb fekvés sokat számít. A babérmeggy örökzöld, vagyis télen sem teljesen „kikapcsolt” növény.

Szaporítás

A babérmeggy dugványról szaporítható. Félfás dugványokat nyár végén vagy kora ősszel lehet szedni. Laza közeg, párás környezet, mérsékelt nedvesség és türelem kell hozzá. Magról is kelhet, főleg madarak által terjesztett termésekből, de a fajták tulajdonságai magról nem biztos, hogy megmaradnak. Hobbikertészeknek általában egyszerűbb kész, konténeres növényt vásárolni, főleg sövényhez, ahol fontos az egyöntetű méret és habitus. Egy babérmeggysövény magoncokból olyan lehet, mint egy családi fotó: mindenki rokon, de senki nem teljesen egyforma.

Inváziós lehet?

A babérmeggy egyes országokban és természeti környezetekben problémásan terjedhet, főleg madarak által szétszórt magokkal. Erdőszéleken, félárnyékos élőhelyeken képes megtelepedni, és sűrű örökzöld lombjával árnyékolhatja az aljnövényzetet. Kerti használatban ez nem jelenti azt, hogy ne ültessük, de természetközeli területek közelében gondolkodjunk felelősen. Ha sok termést hoz, és a környéken érzékeny élőhelyek vannak, érdemes a termésképzést metszéssel csökkenteni vagy kevésbé termő fajtát választani. A kert nem sziget. Amit ültetünk, néha átmegy a kerítésen — ha nem a növény, akkor a magja. A babérmeggy esetében ezt érdemes észben tartani.

Fajták és felhasználás

‘Otto Luyken’ – az alacsony, elegáns klasszikus

Az ‘Otto Luyken’ az egyik legismertebb kompakt babérmeggy. Alacsonyabb, szélesen terülő, sűrű növekedésű fajta, keskenyebb, fényes levelekkel. Általában 1–1,5 méter magasra nő, szélességben ennél nagyobb is lehet.

Alacsony sövénynek, előkertbe, cserjecsoportba, örökzöld szegélynek, nagyobb dézsába is jó. Nem magas takarósövénynek való, hanem elegáns, alacsonyabb, rendezettebb szerepre. Ha valaki kis kertbe keres babérmeggyet, az ‘Otto Luyken’ sokszor jobb döntés, mint egy erőteljes, magas fajta.

Virágzása látványos lehet, mivel szabadabban hagyva sok fehér fürtöt hoz. Aki viszont teljesen szabályosra nyírja, ne csodálkozzon, ha kevesebb virág lesz. A növény nem tud egyszerre fodrászversenyt és virágfesztivált nyerni.

‘Caucasica’ – a magas, erőteljes sövényember

A ‘Caucasica’ az egyik leggyakrabban használt magas sövénybabérmeggy. Erőteljes növekedésű, sűrű, felállóbb habitusú, nagyobb, világosabb zöld levelekkel. Akár 3–5 méteres magasságra is nőhet, ha hagyjuk.

Gyors takarásra, magas sövénynek, telekhatárra, nagyobb kertbe jó választás. Kis előkertbe viszont túl sok lehet. Ha valaki másfél méteres dekoratív szegélyt szeretne, de ‘Caucasica’-t ültet, az olyan, mintha egy kandalló mellé ipari kazánt venne: működik, csak nem arra a léptékre való.

Rendszeres metszést igényel, különben hamar kinövi a kijelölt szerepet. Jó vízellátással és elegendő hellyel nagyon szép, tömött sövény nevelhető belőle.

‘Etna’ – kompaktabb, bronzosan fakadó, látványos fajta

Az ‘Etna’ kedvelt babérmeggyfajta, amely kompaktabb, sűrűbb növekedésével és bronzos-vöröses fiatal hajtásaival díszít. Levelei szélesek, fényesek, a friss hajtások színe miatt tavasszal különösen mutatós.

Középmagas sövénynek, előkertbe, szoliternek, vegyes cserjecsoportba is jó. Általában nem olyan brutálisan nagy, mint a legerőteljesebb sövényfajták, de azért nem is törpe. Rendszeres metszéssel jól formában tartható.

Az ‘Etna’ azoknak való, akik nem csak zöld falat szeretnének, hanem egy kis tavaszi lombszínjátékot is. A friss hajtások bronzos árnyalata olyan, mintha a babérmeggy egy pillanatra divatos kabátot venne fel.

‘Herbergii’ – keskenyebb, elegáns, sövénynek is jó

A ‘Herbergii’ sűrű, felállóbb növekedésű, viszonylag keskenyebb levelű fajta. Jó sövénynek, takarásra, de nem annyira lomha hatású, mint a nagy levelű, erősen szélesedő típusok. Magasabb, de rendezett sövény nevelhető belőle.

Félárnyékban is jól használható, jó választás lehet olyan kertekbe, ahol az erőteljes takarás mellett valamivel finomabb habitust szeretnénk.

‘Baumgartner’ – erőteljes sövényfajta

A ‘Baumgartner’ a magasabb, erőteljesebb sövénycélú babérmeggyek közé sorolható. Nagyobb kertekbe, telekhatárra, takaró növényként lehet hasznos. Erős növekedése miatt metszést kér, különösen ha szabályos, tömött sövényt szeretnénk.

A ‘Baumgartner’ nem az a növény, amelyet elültetünk egy szűk ágyásba, aztán megkérjük, hogy maradjon udvariasan kicsi. Ő nem ilyen. Ha helyet kap, dolgozik.

‘Magnolifolia’ – nagy levelű, látványos típus

A ‘Magnolifolia’ neve is jelzi: nagyobb, szélesebb, magnóliára emlékeztető leveleivel díszít. Ez a fajta nagyon látványos örökzöld tömeget adhat. Jó szoliternek, nagyobb cserjecsoportba, takarásra, de kisebb kertben könnyen túl nagy és túl nehéz hatású lehet.

Nagy levelei miatt szélvédettebb helyen szebb. Erős téli szélben és napos, fagyos időben a nagy levélfelület jobban sérülhet. Ha jól érzi magát, kifejezetten elegáns, nagyvonalú növény.

‘Zabeliana’ – alacsonyabb, szélesen terülő

A ‘Zabeliana’ alacsonyabb, szélesen terülő, lazább megjelenésű fajta. Nem magas sövénynek való, inkább talajtakaró jellegű örökzöld foltnak, előkertbe, rézsűre, cserjecsoport szélére, alacsony takarásra.

Keskenyebb levelei és terülő habitusa miatt teljesen más karakterű, mint a magas sövényfajták. Jó választás lehet, ha nem zöld falat szeretnénk, hanem örökzöld, alacsonyabb tömeget.

‘Zöldszőnyeg’ – beszédes nevű talajtakaró jelleg

A ‘Zöldszőnyeg’ neve elég egyértelmű: alacsonyabb, terülőbb, talajtakaró hatású babérmeggy. Rézsűre, előkertbe, nagyobb cserjék előterébe, örökzöld talajtakaró foltként lehet érdekes.

Nem magas sövénynek való, de ott, ahol a talajt szeretnénk zölden tartani, gyomelnyomó, örökzöld borítást kialakítani, jó szerepet kaphat. A „szőnyeg” persze kertészeti értelemben szőnyeg: nem fogjuk rajta mezítláb vasalni a pikniktakarót, de takar és zöld.

‘Klári’, ‘Manó’, ‘Mari’, ‘Miki’, ‘Piri’ – kompaktabb magyar nevű kedvencek

A magyar nevű fajták — ‘Klári’, ‘Manó’, ‘Mari’, ‘Miki’, ‘Piri’ — általában a kertbarátok számára könnyebben megjegyezhető, kompaktabb vagy speciális habitusú szelekciók. Ezeket gyakran kisebb kertekbe, alacsonyabb sövényekbe, előkertekbe, cserjecsoportba ajánlják.

A pontos méret és forma fajtánként eltérhet, ezért vásárláskor mindig érdemes megnézni az adott faiskolai leírást. A név kedves, de attól még nem mindegy, hogy ‘Manó’ tényleg manó marad-e, vagy idővel kis zöld kamasszá nő.

Általánosságban:

• ‘Manó’ – kompakt, kisebb kertekbe különösen érdekes lehet.
• ‘Mari’ – alacsonyabb, rendezett formára alkalmas örökzöld cserje lehet.
• ‘Miki’ – kompaktabb, sűrűbb habitusú típus lehet előkertbe vagy kisebb sövénybe.
• ‘Piri’ – kisebb-közepes méretű, díszítő szerepű babérmeggy lehet.
• ‘Klári’ – szintén a kezelhetőbb, kertbarát méretű fajták körében kereshető.

Ezeknél a fajtáknál a legfontosabb előny a lépték. Nem minden kertbe kell háromméteres sövényóriás. Néha egy okosan választott, kisebb fajta többet ér, mint egy nagy növény folyamatos kordában tartása.

‘Typ Tekeres’ – különlegesebb, faiskolai típus

A ‘Typ Tekeres’ név faiskolai típusra, szelekcióra utalhat. Ilyen esetekben különösen fontos, hogy vásárláskor rákérdezzünk: mekkora lesz, milyen gyorsan nő, sövénynek vagy szoliternek ajánlják-e, mennyire télálló, milyen habitusú.

A babérmeggynél sokszor nem a latin név adja meg a választ, hanem a konkrét fajta vagy szelekció. A Prunus laurocerasus önmagában még csak a családnév a kertészeti személyiben.

Alapfaj – Prunus laurocerasus

Az alapfaj nagy, erőteljes, széles, sűrű örökzöld cserje vagy kisebb fa lehet. Nagy kertekbe, parkosabb környezetbe, természetesebb cserjecsoportba jó, de kis kertben túl nagyra nőhet.

Ha valaki nem konkrét fajtát, csak „babérmeggy” néven vesz növényt, könnyen lehet, hogy erőteljes, nagyra növő típust kap. Ez nem baj, ha magas sövényt akarunk. De baj, ha egy keskeny előkerti ágyásban 80 cm-es örökzöld díszre számítottunk.

Melyik babérmeggyet válasszuk?

• Ha magas, gyors sövényt szeretnénk: ‘Caucasica’, ‘Baumgartner’, ‘Herbergii’, ‘Etna’, alap Prunus laurocerasus.
• Ha középmagas, dekoratív, sűrű sövény kell: ‘Etna’, ‘Herbergii’, ‘Klári’, ‘Mari’, ‘Miki’ jellegű kompaktabb fajták.
• Ha alacsony sövény vagy előkerti örökzöld kell: ‘Otto Luyken’, ‘Manó’, ‘Piri’, ‘Zabeliana’.
• Ha talajtakaró vagy alacsony örökzöld folt kell: ‘Zöldszőnyeg’, ‘Zabeliana’.
• Ha nagy levelű, látványos szoliter vagy takarócserje kell: ‘Magnolifolia’.
• Ha dézsába keresünk babérmeggyet: ‘Otto Luyken’, ‘Manó’, kompaktabb magyar fajták.
• Ha kis kertbe keresünk: ne automatikusan ‘Caucasica’-t vegyünk, hanem kompaktabb fajtát.

Milyen távolságra ültessük sövénynek?

Ez függ a fajtától, a vásárolt növény méretétől és a kívánt sövénysűrűségtől. Általános irányként magasabb sövényfajtáknál 60–80 cm-es tőtávolság gyakori, erőteljesebb növényeknél akár nagyobb is lehet. Alacsonyabb, kompaktabb fajtáknál 40–60 cm is szóba jöhet. A túl sűrű ültetés gyorsabb záródást ígér, de később gondot okozhat: levegőtlenség, betegségek, belső felkopaszodás, víz- és tápanyagverseny. A túl ritka ültetés viszont sokáig lyukas sövényt ad. A jó sövény nem attól lesz szép, hogy az első évben már egymás nyakában állnak a növények. Hanem attól, hogy öt év múlva is van bennük élet, lomb és levegő.

Babérmeggy dézsában

Kompaktabb fajták nagyobb dézsában is tarthatók. Az ‘Otto Luyken’ vagy ‘Manó’ jellegű fajták erre alkalmasabbak, mint a magas sövényóriások. A dézsa legyen nagy, stabil, jó vízelvezetésű, és télen se álljon vízben. Dézsában a babérmeggy érzékenyebb a kiszáradásra és a fagyra is, mert a gyökérlabda jobban átmelegszik, átfagy, kiszárad. Nyáron rendszeres öntözés, tavasszal tápanyagpótlás, télen védettebb hely segíthet. A dézsás babérmeggy szép teraszokra, bejáratok mellé, modern udvarokba, de ne feledjük: dézsában nincs végtelen talajtartalék. A növény nem a cserép méretét olvassa, hanem érzi.

Mivel társítsuk?

A babérmeggy kiváló örökzöld háttérnövény. Fényes zöld lombja jól kiemeli a virágos évelőket, világos lombú cserjéket, díszfüveket, árnyéki növényeket.

Jó társai lehetnek

• Hortenzia, árnyékliliom, páfrány, hunyor, gyöngyvessző, jezsámen, díszfüvek, levendula naposabb helyen, babérsom, kecskerágó, tiszafa, bangita, mahónia, borbolya, japán juhar, fehér virágú évelők.
• Napos helyen díszfüvekkel, levendulával, zsályával, varjúhájjal modernebb hatást adhat. Félárnyékban hortenziával, páfránnyal, árnyékliliommal elegánsabb, bujább kertképet alkot.

A babérmeggy zöld hátteret ad. Nem kell mindig őt nézni, de nélküle sok virágos növény kevésbé érvényesül. Ő a kert jó háttérzenéje — csak néha metszőollót kér.

Gyakori hibák babérmeggynél

• Az első hiba: túl erős fajtát ültetünk kis helyre.
• A második: friss telepítés után nem öntözzük rendesen.
• A harmadik: pangó vizes talajba kerül.
• A negyedik: túl sűrűn ültetjük sövénynek.
• Az ötödik: sövényvágóval levéldarálást rendezünk, aztán csodálkozunk a barna levélszéleken.
• A hatodik: nem metsszük, majd később drasztikusan visszavágjuk.
• A hetedik: nem számolunk a mérgezőségével.
• A nyolcadik: azt hisszük, minden babérmeggy ugyanakkora lesz.
• A kilencedik: árnyékos, száraz sarokba tesszük, majd megsértődünk, hogy nem lett belőle katalógusfotó.

Kinek való a babérmeggy?

Annak, aki egész évben zöld takarást szeretne. Annak, aki sövényt, előkerti örökzöld hátteret, félárnyékot tűrő cserjét keres. Annak, aki hajlandó öntözni az első években, és nem fél a metszőollótól. Annak, aki tudatosan választ fajtát a kert méretéhez.

Nem annak való, aki teljesen gondozásmentes, soha nem növő, soha nem betegedő, soha nem metszendő, teljesen veszélytelen örökzöld falat keres. Ilyen növény nincs. Legfeljebb műanyagból, de azt meg a madarak nem szeretik, és a kertész lelke sem.

A babérmeggy végső tanulsága

A Prunus laurocerasus, vagyis a babérmeggy az egyik legsokoldalúbb örökzöld díszcserje. Jó sövénynek, takarásra, előkertbe, cserjecsoportba, alacsonyabb fajtái akár talajtakaró vagy szegélynövény szerepben is működhetnek. Fényes levele, tavaszi fehér virágzata és egész éves zöld tömege miatt méltán népszerű.

De a siker titka a fajta kiválasztása. A ‘Caucasica’ és a ‘Baumgartner’ magas, erős sövénynek való. Az ‘Otto Luyken’ elegáns, alacsonyabb, szélesen terülő fajta. Az ‘Etna’ kompaktabb és látványos bronzos hajtásokkal indul. A ‘Zabeliana’ és ‘Zöldszőnyeg’ alacsonyabb, terülőbb szerepre jó. A ‘Magnolifolia’ nagy levelű, erőteljes dísz. A ‘Manó’, ‘Mari’, ‘Miki’, ‘Piri’, ‘Klári’ jellegű kompaktabb szelekciók kisebb kertekbe lehetnek igazán praktikusak.

Ha jó helyre kerül, kap vizet, levegőt, metszést és nem próbáljuk megenni, a babérmeggy hosszú éveken át megbízható örökzöld társ lehet. Zöld fal, takarás, háttér, téli lomb, tavaszi virág — egy növényben. Csak ne felejtsük el: a babérmeggy sok mindent eltakar, de a rossz fajtaválasztást előbb-utóbb ő sem tudja.