Bódító baraboly: a legelő állatokra veszélyes

Nem kábítószer, inkább csak a zöld leveleit legelő állatokat mérgező vadnövény, amelyet jó, ha felismerünk.

A bódító baraboly (Chaerophyllum temulum) a zellerfélék családjába tartozó, méteres termetű, kétéves növény. A téli túlélésben nagy méretű, föld alatti répagyökere segíti. Európa középső régióiban egészen a Kaukázusig elterjedt, a mediterrán és a skandináv vidékeken ritka, Észak-Afrikában is előfordul. A nevének eredete kissé összetett; a “Chaerophyllum” nemzetségnév kellemes levelűt jelent, de ez sajnos nem erre a fajra vonatkozik, hanem a fűszeres barabolyra, és annak illatos leveleire. A baraboly magyar név szintén egy másik, de közeli rokon növénytől származik; a csemege baraboly apró burgonyára hasonlító ehető gyökérgumói a barabolyok. A “temulum” fajnév viszont egyszerűen bódítót, kábítót jelent.

Mennyire mérgező a bódító baraboly?

Ha sokat ennénk belőle, akkor valóban elbódítana minket, de nincs okunk megkóstolni, mert sem kellemes illata, sem számunkra ízletes része nincsen. Legfeljebb, ha összetévesztenénk valamivel, akkor mérgezne bennünket. A legelő állatokat viszont valóban mérgezheti, és sajnos nem csak bódít, akár halálos is lehet egy nagyobb megevett mennyiség.

Így ismerjük fel a barabolyt

Tehát az állattartónak, takarmány-gyűjtőnek, pásztornak ismernie kell a növényt. Megbízható határozói bélyegek csak a második évre vannak. Nagy termet, kissé bordás, szúrósan szőrös szár, lila foltokkal, az elágazások alatt bunkós megvastagodásokkal. A szárnyasan összetett levelek a színükön kissé, a fonákukon dúsan szőrösek. A virágzat összetett ernyő, gallérlevél csak egy-kettő, vagy hiányzik. Az ernyőcskék gallérka levelei viszont számosak, pillás szélűek. A virágszirmok hófehérek, kicsípettek vagy hasítottak. A középső, fő ernyőcske virágai hímnősek, az oldalsók többnyire csak porzósak. A még zöld termések csillagszerűen szétállnak, éretten összehajlanak, bordásak.

Utak mentén terjed

A bódító baraboly bolygatott területeken, utak mentén, bozótosokban, erdőszéleken, ligetes erdőkben él. Az árnyékos, félárnyékos helyeket és a tápanyagokban gazdag, nedves talajt kedveli, de az ilyen helyekről a naposabb és szárazabb irányokba is terjed.

Bódító baraboly habitusa fölülről